Az oroszországi parlamenti választásokon a 23 éve hatalmon lévő Egységes Oroszország párt története legjobb eredményét érte el, rekord számú mandátumot szerezve a Dumában. A szavazás magas részvétel mellett zajlott, miközben regionális választásokra is sor került, és a voksolást kibertámadások, valamint ukrán légitámadások is kísérték. Az eredmények alapján a kormánypárt alkotmányozó többséget szerzett, ami jelentős jogi mozgásteret biztosít számára.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke a szavazatok több mint 95 százalékos feldolgozottságánál bejelentette, hogy az Egységes Oroszország a voksok 57,83 százalékát gyűjtötte be. Ez az eredmény 355 képviselői helyet jelent a 450 fős Dumában, túlszárnyalva a 2016-os 343 mandátumos csúcsot. Ezzel a kormánypárt kényelmesen rendelkezik az alkotmányozó többséggel, ami lehetővé teszi számukra a törvények elfogadását és az alkotmánymódosítások kezdeményezését más pártok támogatása nélkül.
Az Egységes Oroszország mellett négy másik párt is bejutott a parlamentbe. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) 13,81 százalékot, a Liberális Demokrata Párt (LDPR) 8,98 százalékot, az Új Emberek pedig 7,96 százalékot szerzett. Az Igazságos Oroszország párt is átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A regionális választásokon is születtek figyelemre méltó eredmények, például Csecsenföldön Ramzan Kadirov, Putyin közeli szövetségese, a szavazatok 99,85 százalékát szerezte meg az elnökválasztáson. A liberális, békepárti Jabloko párt Novgorodban a szavazatok 97 százalékának megszámlálásakor átlépte az 5 százalékos küszöböt, így bejuthatott a regionális parlamentbe. A választási részvétel országosan 59,3 százalékos volt a 111 millió választópolgár körében, amit a Központi Választási Bizottság rekordnak minősített.
A választások idején több incidens is történt: szombaton az orosz választási rendszert kibertámadás érte. Vasárnap, a választás harmadik napján Ukrajna méretes légitámadást intézett Oroszország ellen, melynek során Moszkvát is célba vették. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint 1600 drón indult Oroszország felé, ebből 450 a fővárost célozta, a támadásban ketten meghaltak, és egy olajfinomító, valamint egy lakóház is találatot kapott.
Az orosz parlamenti választás, amely az ukrajnai háború kezdete óta az első volt, különleges kihívások elé állította a Kremlt. A 23 éve domináló Egységes Oroszország párt győzelme előre borítékolható volt, de a háborús körülmények újfajta nyomást jelentettek. Az utolsó, 2021-es duma választáson, Ukrajna lerohanása előtt, a kormánypárt 54 százalékot kapott.
Az elmúlt időszakban, a háború ötödik évében, az országból százezrével menekültek el azok, akik ellenezték a Kreml irányvonalát. Az ellenzékieket elnémították, bebörtönözték, számos pártot és szervezetet betiltottak, ami jelentősen korlátozta a politikai pluralizmust. A teljes körű állami kontroll ellenére a Kremlnek meg kellett küzdenie azzal a feladattal, hogy a háborúval kapcsolatos állami propaganda ne kerüljön túlságosan éles ellentétbe az oroszok milliói által tapasztalt valósággal.
A putyini állítás, miszerint a háború a tervek szerint halad, ellentmondásban áll a mindennapi tapasztalatokkal. Az orosz hátországban tapasztalható rendszerszintű benzinhiány, égő olajfinomítók, a katonai veszteségek és a közép-ázsiai munkavállalók elvándorlása miatti munkaerőhiány, valamint a dróncsapások okozta károk mind rávilágítanak a háború valós következményeire. Ezek a tényezők a propaganda egykori, két-háromnapos katonai beavatkozásról szóló ígéreteivel szemben állnak.
Az Egységes Oroszország által megszerzett alkotmányozó többség rendkívül fontos, mivel ez lehetővé teszi a párt számára, hogy önállóan, más pártok támogatása nélkül fogadjon el törvényeket és kezdeményezzen alkotmánymódosításokat. Ez tovább erősíti a hatalompárt pozícióját és Vlagyimir Putyin befolyását az ország irányításában. A háború alatti első parlamenti választás eredményei kulcsfontosságúak a Kreml számára, hogy alátámassza azt az állítást, miszerint a társadalom többsége támogatja az ukrajnai háborút.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszországnak saját politikai rendszere és folyamata van. A BBC szerint a választás fő célja az volt, hogy megerősítse a háború társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében közel kétszáz ukrajnai veteránt is indítottak a választáson, ezzel jelezve, hogy a hadseregből is van út a politikai elit felé.
A független választási megfigyelő szervek működése nagymértékben korlátozott. A Golos nevű szervezet vezetőjét, Grigorij Melkonjancot tavaly öt év börtönre ítélték egy „nemkívánatos szervezettel” való együttműködés vádjával, magát a szervezetet pedig bezárták. Ez a helyzet tovább nehezíti a választások tisztaságának és átláthatóságának ellenőrzését. Az orosz vezetés növekvő arroganciája saját polgárai felé, valamint a mozgósítás lehetőségének felmerülése a választások után, további feszültségeket jelez.
A választási eredmények megerősítik az Egységes Oroszország párt dominanciáját és a Kreml hatalmát egy olyan időszakban, amikor az ország jelentős háborús kihívásokkal néz szembe. Az alkotmányozó többség birtokában a kormánypárt széles körű jogi mozgásteret kap, ami tovább centralizálhatja a hatalmat és megnehezítheti az ellenzéki hangok érvényesülését. A magas részvétel, még ha a körülmények is befolyásolták, a Kreml számára fontos legitimációs eszközt jelent.
A háború valósága és a propaganda közötti ellentmondás azonban továbbra is fennáll, és a gazdasági nehézségek, a munkaerőhiány, valamint az ukrán dróncsapások okozta károk hosszú távon is kihívást jelentenek. A mozgósítás kérdése, amelyet az orosz vezetés tagadása ellenére sem tudott meggyőzően kizárni, továbbra is nyitva marad, és a választások után is napirenden lehet. Az orosz politikai rendszer stabilitása és a társadalmi elégedettség fenntartása a jövőben is kulcsfontosságú feladat marad a Kreml számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása