Kutatók egy csoportja új, geomérnöki módszert vizsgál az El Niño éghajlati jelenség pusztító hatásainak enyhítésére. A Csendes-óceán feletti felhők mesterséges fényesítése révén hűtő hatást érhetnének el, ami mérsékelheti a szélsőséges időjárási események intenzitását. Ez a megközelítés potenciálisan segíthet az emberiség egyik legnagyobb problémájának kezelésében, de számos kérdést vet fel a megvalósíthatóság és a lehetséges következmények kapcsán.
A Science Advances folyóiratban közzétett tanulmány szerint a tengeri felhőfényesítés (marine cloud brightening, MCB) technológiája ígéretes lehet. Ennek során finom részecskéket, például tengeri sót juttatnak a légkörbe, amelyek világosabbá teszik a felhőket. A fehérebb felhők jobban visszaverik a napsugárzást, ezzel hűtő hatást gyakorolva a környező területekre.
A koncepció alapját a 2019–2020-as ausztráliai bozóttüzek adták, melyek során hatalmas mennyiségű füst és aeroszol került a légkörbe. Ezek a részecskék a Csendes-óceán délkeleti szubtrópusi területei fölé sodródva világosabbá tették a felhőket, hozzájárulva a La Niña jelenség kialakulásához. Jessica Wan klímakutató ezt az eseményt egy véletlenszerű globális kísérletként jellemezte, amely megmutatta a helyi felhőmódosítás nagyléptékű éghajlati hatásait.
A kutatók számítógépes szimulációkban vizsgálták a módszer hatékonyságát két rendkívül intenzív El Niño-időszak, az 1997–1998-as és a 2015–2016-os események modellezésével. A délkelet-csendes-óceáni térség azon részeire fókuszáltak, ahol a bozóttüzekből származó aeroszolok a legsűrűbbek voltak. Itt szimuláltak részecskebefecskendezést, körülbelül 500 részecske/köbcentiméter koncentrációval.
Az eredmények azt mutatták, hogy a beavatkozás gyengítette az El Niño hatását, de a siker mértéke jelentősen függött az időzítéstől. A 2015–2016-os esemény modellezésekor a júniustól a következő év februárjáig tartó folyamatos permetezés bizonyult a leghatékonyabbnak. Ezzel szemben a decemberben, azaz az utolsó pillanatban elkezdett beavatkozás hozta a legcsekélyebb eredményt, mivel addigra a felmelegedési folyamatok már visszafordíthatatlanul beindultak.
Az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező meleg (El Niño) és hideg (La Niña) periódusait jelenti. Ez a természetes éghajlati jelenség jelentős hatással van a globális időjárási mintázatokra, szélsőséges esőzéseket, aszályokat és hőhullámokat okozva világszerte. Az elmúlt időszakban sokat foglalkoztak az ENSO-val, mivel az előrejelzések szerint idén a szokásosnál erősebb El Niño jelenség alakulhat ki.
Ez az erős El Niño hozzájárulhat ahhoz, hogy 2027 a valaha volt legmelegebb év legyen. Az éghajlatkutatók ezért sürgetőnek tartják olyan megoldások keresését, amelyekkel mérsékelhetők ezek a szélsőséges hatások. A tengeri felhőfényesítés egyike azoknak a geomérnöki technológiáknak, amelyeket a klímakutatók potenciális eszközként tartanak számon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A 2019-2020-as ausztráliai bozóttüzek során megfigyelt jelenség, amikor a füstből származó aeroszolok világosabbá tették a felhőket és hozzájárultak a La Niña kialakulásához, kulcsfontosságú felismerést hozott. Ez a véletlenszerű esemény inspirálta a kutatókat arra, hogy célzott beavatkozással is előidézhető-e hasonló hűtő hatás az El Niño enyhítésére. A tanulmány tehát egy természetes jelenség megfigyeléséből kiindulva vizsgálja egy mesterséges beavatkozás lehetőségét.
A tengeri felhőfényesítés célzott alkalmazása az intenzív El Niño-események ellen újszerű és ígéretes megközelítésnek tűnik. Daniele Visioni, a Cornell Egyetem klímakutatója szerint elméletben hatékonyan működhet ez a módszer a szélsőséges felmelegedési folyamatok mérséklésére. A technológia segíthetne elkerülni az El Niño által okozott jelentős gazdasági károkat és emberi szenvedést, például az aszályokat, árvizeket és hőhullámokat.
Azonban a gyakorlati megvalósítás még messze van, és jelentős technológiai, valamint társadalmi akadályokat kell leküzdeni. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki jogosult dönteni az ilyen nagyléptékű éghajlati beavatkozásokról, különösen, ha azok esetlegesen negatív regionális éghajlati következményekkel járnak. Az éghajlat mesterséges befolyásolása rendkívül komplex és globális hatású döntéseket igényel, amelyek konszenzust feltételeznek a nemzetközi közösség részéről.
A technológia alkalmazása komoly etikai és politikai dilemmákat vet fel, hiszen egy adott régióban elért hűtő hatás máshol akár nem kívánt változásokat is okozhat. Ezért alapos mérlegelésre és széleskörű tudományos egyeztetésre van szükség, mielőtt bármilyen nagyléptékű kísérletet indítanának. A módszer ígéretes volta ellenére a globális éghajlati rendszerekbe való beavatkozás felelősségteljes megközelítést igényel.
Számos szakember óvatosságra int az éghajlat mesterséges befolyásolásával kapcsolatban. James Haywood, az Exeteri Egyetem klímakutatója hangsúlyozta, hogy a technológia alkalmazhatóságát számos bizonytalanság övezi, és a globális klímarendszer összetettsége miatt nehéz előre látni minden lehetséges következményt. A korábbi szimulációk például azt mutatták, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjének hűtése akár sokkal intenzívebb, úgynevezett "mega-La Niña" jelenséget is előidézhet.
Bár a La Niñát gyakran az El Niño enyhébb párjaként tartják számon, Jessica Wan kiemelte, hogy mindkét éghajlati kilengés hatásai rendkívül egyenetlenül és gyakran pusztító módon oszlanak el a Föld különböző régiói között. Ez azt jelenti, hogy egy "mega-La Niña" is súlyos következményekkel járhat bizonyos területeken, például extrém hideggel vagy fokozott csapadékkal. A geomérnöki beavatkozások tehát nem csak a kívánt hatásokat, hanem a nem szándékolt mellékhatásokat is gondosan mérlegelniük kell.
A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tengeri felhőfényesítés elméleti potenciállal rendelkezik az El Niño enyhítésére, a gyakorlati alkalmazás előtt még hosszú út áll. A tudományos közösségnek tovább kell vizsgálnia a technológia hosszú távú hatásait és a lehetséges kockázatokat. A globális éghajlatba való beavatkozás felelőssége hatalmas, és minden lépést alapos kutatásnak és széleskörű társadalmi párbeszédnek kell megelőznie.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása