A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén pusztító ebolajárvány nem csupán a közvetlen fertőzések és halálesetek miatt jelent súlyos kihívást. Az egészségügyi szervezetek és humanitárius dolgozók egyaránt aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a vírustól való félelem tömegesen tartja távol a nőket és a gyermekeket az alapvető egészségügyi ellátásoktól. Ez a jelenség drámai következményekkel jár, beleértve az anyai halálozás jelentős növekedését és a gyermekkori védőoltási programok drasztikus visszaesését.
Az ENSZ adatai szerint az Ituri tartományban májustól júliusig közel 70 százalékkal nőtt az anyai halálozások száma az előző év azonos időszakához képest. Az UNFPA jelentése alapján a kórházi szülések száma több mint 30 százalékkal, a szülészeti szövődmények kezelése pedig 50 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Az egészségügyi dolgozók úgy vélik, a nők azért kerülik a terhesgondozást és szülnek otthon, mert attól tartanak, hogy az egészségügyi intézményekben ebolával fertőződhetnek meg.
A butembói Masiki egészségügyi központ szülészeti osztálya szinte teljesen kiürült a járvány májusi kitörése óta. Liliane Adronga vezető ápolónő szerint a betegek tévesen azt hiszik, hogy a gyógyszerek tartalmazzák az ebolavírust, ami pusztító hatással van az ellátásra. Példaként említett egy nőt, aki valószínűleg kezeletlen malária miatt veszítette el magzatát, mert túl későn fordult orvoshoz.
A járvány a gyermekkori védőoltási programokat is súlyosan érinti. Az UNICEF augusztusi figyelmeztetése szerint az Ituri tartomány ebolával leginkább sújtott térségeiben áprilistól júniusig a rutinszerű oltások száma több mint a felére esett vissza. Mongbwaluban a kanyaró elleni első oltások beadása 69 százalékkal csökkent, és a tartomány egészében májusban és júniusban 23 ezerrel kevesebb vakcinát adtak be, mint áprilisban.
A félelmeket a dezinformáció és a babonák tovább táplálják. Mupenzi Mumbere butembói gyermekorvos beszámolója szerint egy édesanya sírva fakadt, amikor röntgenvizsgálatra utalta fiát a kórházba, mert meg volt győződve arról, hogy ott ebolával fogják megölni gyermekét. Sok szülő előbb öngyógyítással próbálkozik vagy természetgyógyászokhoz fordul, és csak végső esetben viszi gyermekét intézménybe, gyakran végzetes következményekkel.
Ez a járvány az ország eddigi legsúlyosabb ebolajárványa, amely hét tartományra terjedt ki. Eddig több mint 8000 embert fertőzött meg és több mint 4000 halálos áldozatot követelt. A helyzetet tovább nehezíti a nemzetközi segélyek drasztikus csökkentése miatt kialakult gyógyszerhiány.
Emellett a válságövezetben a rutinszerű adatgyűjtés is egyre nagyobb kihívást jelent. Ez akadályozza a járvány pontos mértékének felmérését és a hatékony beavatkozások tervezését. A komplex humanitárius válsághelyzetben az egészségügyi infrastruktúra terheltsége és a bizalmatlanság együttesen súlyosbítják a helyzetet.
Az ebolától való félelem és a széles körben elterjedt dezinformáció aláássa a közegészségügyi rendszert, amely már eleve törékeny a térségben. A közösségi bizalom hiánya az egészségügyi intézmények iránt azt eredményezi, hogy a megelőzhető és kezelhető betegségek is halálos kimenetelűvé válnak. Ez nem csupán az ebola közvetlen áldozatainak számát növeli, hanem jelentősen emeli a közvetett halálesetek számát is, különösen a legsebezhetőbb csoportok, mint a nők és gyermekek körében.
A gyermekkori oltási lefedettség drasztikus romlása hosszú távú egészségügyi következményekkel jár. Az idei évben Kongóban már 126 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, és az oltási programok további zavara súlyos kanyarójárványokhoz vezethet. Az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya más betegségek, például a malária és a tífusz terjedését is elősegíti.
Az oltási lefedettség további romlása a jövőben még nagyobb járványkitörésekhez vezethet, ami tovább terheli az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszert. A nemzetközi segélyek csökkentése miatt kialakult gyógyszerhiány és az adatgyűjtés nehézségei tovább bonyolítják a helyzetet. A közösségi bizalom helyreállítása az egészségügyi dolgozók iránt kulcsfontosságú a válság kezelésében és a jövőbeli járványok megelőzésében.
A helyi közösségek bevonása, a tévhitek eloszlatása és a biztonságos egészségügyi ellátás biztosítása elengedhetetlen a helyzet stabilizálásához. Hosszú távon a stabil és hozzáférhető egészségügyi infrastruktúra kiépítése, valamint az oktatási programok erősítése nélkülözhetetlen a Kongói Demokratikus Köztársaság egészségügyi helyzetének javításához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása