Az elmúlt időszakban számos, azonosítatlan drónokkal kapcsolatos esemény tartja ébren a figyelmet Európában. Romániában lelőtt drónokról, Bulgáriában felrobbant eszközökről, valamint németországi repülőterek forgalmának megzavarásáról érkeztek hírek. Ezek az incidensek felvetik a kérdést, hogy vajon minden esetben véletlen eltévedésről van-e szó, vagy tudatos akciókról. A lipcsei repülőtéren történt események azonban egyértelműen a károkozás szándékát mutatták.
A lipcsei repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drón landolt egy ukrán Antonov teherszállító gép mellett. A Die Zeit által megszerzett biztonsági felvételek szerint az eszköz nagy sebességgel repült a gép szárnya felé, majd ütközés után a földre pattant. A drónt csak órákkal később fedezte fel egy buszsofőr, aki értesítette a hatóságokat. A robbanószerkezet vélhetően az ütközéskor vált le, és csak egy hibás gyújtószerkezet miatt nem robbant fel.
Ugyanezen a napon egy másik, Lipcséből átirányított DHL tehergép is drónnal ütközött Hannover felé tartva. A szakértők szerint a drón irányítója szándékosan célozta meg a repülőgép legsebezhetőbb részét, a szárnyat, ahol az üzemanyagtartályok is találhatók. A lipcsei repülőtér kiemelten fontos logisztikai központ, többek között az Ukrajnának szánt támogatások egy része is ezen a csatornán keresztül jut el rendeltetési helyére, így az ukrán teherszállítók és Antonov gépeik kiemelt célpontok lehettek. A német belügyminiszter „hibrid támadásról” és „külföldi hatalomról” beszélt, amit a német sajtó Oroszországra vonatkozó utalásként értelmezett, és az amerikai titkosszolgálat is Oroszországot jelölte meg a kísérlet hátterében.
Alig egy héttel a lipcsei esemény után, Hannoverben ismét egy azonosítatlan drón miatt kellett lezárni a repülőteret két órára. A Spiegel belső rendőrségi jelentésre hivatkozva írta, hogy a hibrid tevékenység lehetősége ebben az esetben sem zárható ki, mivel a drónt a szövetségi rendőrség rendszerei és a légiforgalmi irányítás sem érzékelte.
Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója szerint az oroszoknak kettős céljuk van ezekkel a műveletekkel. A szakértő cáfolja azt a narratívát, miszerint a NATO tesztelése zajlik, sokkal inkább a Nyugatra gyakorolt nyomásgyakorlásról van szó. Az európai hírszerző szervek által kiszivárogtatott jelentések, amelyek az orosz eszkaláció kockázatára figyelmeztetnek, megerősítik ezt az aggodalmat.
Az oroszok fő problémája, hogy bár Ukrajnával háborúznak, az országot egy olyan koalíció támogatja, amely nem részese a konfliktusnak, de minden eszközzel segíti Kijevet. A katonai műveletek Ukrajna területére korlátozódnak, így az ukrán katonai potenciál jelentős részét nem tudják megsemmisíteni, mivel az – a nyugati fegyverszállításoknak és a részben nyugati országokba kiszervezett ukrán dróngyártásnak köszönhetően – az ország határain kívül található.
A szakértő szerint az oroszok két fő cél mentén folytatják ezeket a műveleteket. Az egyik cél az ukrán haderőn kívüli logisztikai ellátásának közvetlen akadályozása operatív műveletekkel. Ennek részeként próbálják felderíteni a fegyverszállítmányok útvonalait, és szabotázsakciókkal rongálják az infrastruktúrát, például vasútvonalakat Lengyelországban.
A másik cél a háború költségeinek növelése a Nyugat számára. Ez magában foglalja az információs hadviselést, valamint a drónok nemzetközi repülőterekre való bereptetését. Az oroszok igyekeznek kiélezni a társadalmi feszültségeket az európai országokban, megosztani az Ukrajna mögött álló nyugati koalíciót, és növelni az ország támogatásának politikai költségeit.
Jójárt Krisztián kiemelte, hogy az orosz titkosszolgálatok képességbeli problémákkal küzdenek, mivel a háború előtt és alatt számos orosz diplomatát utasítottak ki, ami jelentősen csökkentette a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők számát Európában. Ezt a hiányt úgy próbálják pótolni, hogy a Telegramon keresztül, különböző áttéteken át toboroznak orosz és orosz nyelvű polgárokat. Pénzt kínálnak nekik apróbb feladatokért, amelyek egy komplex művelet részét képezik, mint amilyen a lipcsei incidens is lehetett. Ez a módszer azonban gyakran hanyagabb műveletekhez vezethet.
A szakértő szerint az oroszok eddig kockázatkerülők voltak, és nem léptek át bizonyos politikai határokat, elkerülve a tömeges civil veszteségeket vagy kiterjedt kibertámadásokat nyugati országokban. Az ukrán szállításokat akadályozó szabotázsműveleteket azonban továbbra is folytatják, bár érdemi hatás nélkül.
Az amerikai és más országok hírszerzői azonban a tevékenységek intenzitásának növekedésére számítanak. Jójárt Krisztián szerint az oroszoknak erre azért van szükségük, mert a fronton nem állnak jól, és csak nagy veszteségek árán tudnak lassan előrehaladni. Az eszkalációnak két útja van: a vertikális, ami újabb mozgósítást vagy az ukrán polgári infrastruktúra elleni csapások szintlépését jelenti; a horizontális pedig a konfliktus kiszélesítése a Nyugat számára költségeket generáló tevékenységek fokozásával.
Az a kérdés, hogy az oroszok vállalják-e a jelenleginél durvább támadásokat vagy szabotázsakciókat, egyelőre nyitott, és éppen ez okoz aggodalmat a hírszerzői körökben. A helyzet folyamatosan változik, és a jövőbeni események alakulása bizonytalan.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása