Donald Trump amerikai elnök nemrégiben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok hamarosan döntés elé kerülhet egy Irán elleni, pusztító katonai offenzíva újraindításáról. Az Axiosnak adott interjúja szerint Washingtonban egyre inkább tarthatatlannak ítélik a jelenlegi, háború és béke közötti bizonytalan állapotot. Amerikai tisztviselők is megerősítették, hogy megállapodás hiányában ismét intenzívebb harci műveletek következhetnek.
Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség már hónapok óta érezhető, és a katonai akciók sem ismeretlenek a felek között. 2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadásokat indított Irán ellen, melynek célja az ország rakétaerőinek megsemmisítése és haditengerészetének „megsemmisítése” volt. Donald Trump elnök akkor „nemes küldetésnek” nevezte ezeket a támadásokat, indoklásként Irán nukleáris fegyverekre és az Egyesült Államokat is elérő rakétarendszerekre irányuló törekvéseit hozva fel. Az amerikai elnök arra buzdította az iráni népet, hogy vegye át a kormány irányítását.
Az iráni hatóságok válaszul megtorló csapásokat mértek az amerikai katonai létesítményekre a régióban, több öböl menti államban és környező területeken. Ezek a támadások jelentős károkat okoztak amerikai bázisokon, több száz épületet és több tucat katonai repülőgépet rongálva meg vagy pusztítva el Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Ománban és Jordániában. A Pentagon jelentése is megerősítette a károk mértékét, és rávilágított az amerikai lőszerkészletek hiányára, ellentmondva Trump elnök korábbi állításainak a robusztus készletekről. Irán válaszlépései közé tartozott a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás korlátozása is, ami hatással volt a globális olajárakra és a gazdasági stabilitásra.
Ezt követően, 2026. augusztus 1-jén Donald Trump bejelentette, hogy egy előzetes megállapodás elérése után leállította a tervezett pusztító támadásokat. Az egyezség magában foglalta a Hormuzi-szoros azonnali, teljes és totális megnyitását, valamint Irán nukleáris fenyegetésének megszüntetését. Trump elnök hangsúlyozta, hogy az egyezség a világ jövőbeli javát, valamint egy sikeres és virágzó Irán fennmaradását szolgálja. Az iráni vezetők és más öböl menti országok hívásai, amelyek a tárgyalások előrehaladásáról tájékoztatták, hozzájárultak a támadások leállításához. Izrael is támogatta az akkori megállapodást.
Azonban ez a tűzszüneti megállapodás nem bizonyult tartósnak. 2026. augusztus 18-án lejárt egy ideiglenes tűzszüneti egyezmény, és egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy országa „teljesen offenzív” katonai álláspontra helyezkedik a diplomáciai patthelyzet miatt. Donald Trump elnök augusztus 18-án kijelentette, hogy nem folynak és nincsenek is ütemezve tárgyalások Iránnal, és megerősítette, hogy nem tervezi a tűzszünet meghosszabbítását. Ezzel ellentmondott egy korábbi iráni állításnak, miszerint a Hormuzi-szoros zárva maradna a hajózás előtt, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti az ideiglenes megállapodás feltételeit. Az iráni főtárgyaló, Mohammad Bagher Ghalibaf szerint a szoros addig marad zárva, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja az iráni kikötők blokádját, az olajszankciókat, fel nem szabadítja Teherán befagyasztott eszközeit, és be nem fejezi a fenyegetéseket és katonai műveleteket minden fronton.
A június 17-én aláírt egyetértési memorandum 60 napos időkeretet szabott egy szélesebb körű megállapodásra Irán nukleáris programjáról és az amerikai szankciókról, de ez az időszak lejárt, és Trump elnök nem tervezte annak meghosszabbítását. A megállapodás, amely „az összes fronton zajló katonai műveletek azonnali és végleges megszüntetését” hirdette, gyorsan felbomlott a Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli vita miatt. A szoroson keresztül áramlott a globális olaj és cseppfolyósított földgáz egyötöde a háború előtt.
Mind Trump, mind Teherán gyakran váltogatja a fenyegetéseket és az enyhébb retorikát, miközben igyekeznek kiutat találni a válságból, amely akkor robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadásokat indított Irán ellen. A jelenlegi helyzetben, amikor Washingtonban egyre kevésbé tartják fenntarthatónak a háború és béke közötti állapotot, Donald Trump döntése kulcsfontosságú lehet a Közel-Kelet jövőjét illetően. A következő időszakban hozandó határozata, miszerint folytatja-e a katonai eszkalációt, vagy más megoldást keres, jelentősen befolyásolhatja a régió stabilitását és a globális energiapiacokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása