Moszkva diplomáciai lépésre szánta el magát, bekéretve Németország ideiglenes ügyvivőjét, hogy határozottan visszautasítsa Berlin vádjait. Oroszország szerint a német állítások, melyek a lipcsei repülőtéren történt drónincidensben való bűnrészességgel vádolják, teljesen alaptalanok. Ez a fejlemény tovább mélyíti a két ország közötti feszültséget, amely már eddig is jelentős volt.
A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország nem fogadja el a német fél állításait. Az orosz diplomácia kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba a német hatóságok intézkedéseire, amelyek a kétoldalú kapcsolatok további romlását eredményezhetik.
Berlin korábban azzal vádolta Moszkvát, hogy az augusztus 4-i lipcsei drónincidens orosz megrendelésre történt. Ennek következtében a német külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet, ahol tiltakozását fejezte ki.
Németország továbbá követelte, hogy Oroszország szeptember 18-ig zárja be a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Tudomány és Kultúra Házát. Emellett a német diplomáciai tárca szigorításokat jelentett be az országba beutazó orosz állampolgárok ellenőrzésével kapcsolatban.
Az orosz misszióvezető visszautasította a német vádakat, mondván, azok nem bizonyítottak, abszurdak és ellentmondanak a józan észnek. Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő szintén alaptalannak nevezte az állításokat, és megfelelő válaszlépéseket helyezett kilátásba. Zaharova külön kiemelte, hogy Berlin éppen a második világháború kirobbanásának évfordulóján jelentette be a szankciókat.
Oroszország a német kormány döntését, amely az orosz diplomáciai és kulturális képviseletek bezárásáról szól, újabb lépésnek tekinti a kétoldalú kapcsolatok végleges tönkretételéhez vezető úton. Moszkva hangsúlyozta, hogy ezeket a kapcsolatokat orosz és német politikusok, valamint diplomaták generációkon át építették fel.
Az orosz álláspont szerint Berlin tudatosan vállalja a nyílt provokációt, amelynek célja az orosz-német kapcsolatok eszkalációja. Ez a megközelítés mélyen gyökerezik a két ország közötti egyre élesedő konfliktusban, amely az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan romlik.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke is élesen bírálta Berlint, amiért nem támasztotta alá bizonyítékokkal az Oroszországgal szembeni vádjait. Telegram-csatornáján Medvegyev a jelenlegi német vezetést "neonáci és mélyen oroszgyűlölő irányvonal" követésével vádolta meg.
Medvegyev kijelentette, hogy a "koholt szabotázs" a legenyhébb büntetés a németek bűneiért, figyelembe véve az általa vélt irányvonalat. Súlyos retorikájában azt is felvetette, hogy Németország megérdemelné, hogy közvetlen csapás érje az összes olyan létesítményét, amely katonai felszerelést gyárt a kijevi "banderista klikk" számára, valamint más berlini helyszíneket is.
Az orosz biztonsági tanács alelnöke utalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oroszországi polgári légiközlekedés elleni fenyegetéseire is. Ezt az orosz államfő korábban a "banderista rezsim" állami terrorizmus felé tett lépéseként jellemezte. Medvegyev szerint a terroristákkal nem tárgyalnak, tetteikre hasonló módon válaszolnak.
Medvegyev továbbá azzal vádolta meg az európai országok vezetőit, hogy támogatják a terrorizmust, megjegyezve, hogy gyakran utaznak Kijevbe vonattal. Ezek a kijelentések tovább erősítik a feszültséget és a retorikai háborút a felek között.
A diplomáciai incidens és az azt követő éles retorika további eszkalációt vetít előre az orosz-német kapcsolatokban. Moszkva ígérete a "kemény válaszra" potenciális ellenintézkedéseket jelezhet, amelyek tovább ronthatják a kétoldalú viszonyt.
A német diplomáciai képviseletek bezárására vonatkozó követelés és az orosz állampolgárok ellenőrzésének szigorítása jelentős mértékben befolyásolja a diplomáciai és kulturális cserekapcsolatokat. A helyzet rávilágít a mélyülő bizalmatlanságra és az ellenségeskedésre, amely jelenleg jellemzi a kelet-nyugati viszonyt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása