A cseh kormány úgy döntött, hogy egy hónapos időtartamra ismét bevezeti a hivatalos üzemanyagár-korlátozásokat. Az intézkedés célja, hogy megvédje az autósokat az üzemanyagköltségek emelkedésétől, amelyet jelentősen befolyásol a közel-keleti konfliktus. Ez a döntés egybeesik azzal az időszakkal, amikor az Európai Unió is rendkívüli ülést hív össze a szélesebb körű globális üzemanyag-ellátási válság kezelésére.
A Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma felel majd a hivatalos üzemanyagárak napi közzétételéért, csütörtöktől kezdődően. Ezeket az árakat a globális piaci trendek alapján határozzák meg. Fontos megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy ilyen beavatkozásra kerül sor; hasonló politikát már alkalmaztak idén április és június között.
Csütörtökön a benzin literenkénti maximális árát 46,14 koronában állapították meg, ami körülbelül 1,89 eurónak felel meg. A dízel esetében a maximális ár 48,72 korona volt, ami megközelítőleg 2 euró. Ezeket a hivatalos korlátokat akkor vezették be, amikor a töltőállomásokon a kiskereskedelmi árak magasabbak voltak: a benzin ára megközelítette a 49 koronát (2 euró), a dízelé pedig az 50 koronát (2,04 euró). A piac további szabályozása érdekében a kormány a kiskereskedelmi árrést is maximalizálta literenként 2,50 koronában (0,1 euró).
Az árplafonok mellett a kormány lépéseket tett a dízel jövedéki adójának csökkentésére is. Az adót literenként 9,95 koronáról (0,4 euró) 8,011 koronára (0,3 euró) mérsékelték. Ez a csökkentés az Európai Unió szabályai szerint megengedett legalacsonyabb szintet jelenti.
Ezek az intézkedések azonban pénzügyi következményekkel járnak az állami költségvetésre nézve. A jövedéki adó csökkentése becslések szerint havi 1,1 milliárd korona, vagyis mintegy 45 millió euró bevételkiesést eredményez. Az előre látható bevételkiesés kompenzálására a cseh kormány egy különadót tervez bevezetni az olajfinomítókra. Ez az új adó a finomítók 2026-ban és 2027-ben elért nyereségének 50 százalékára vonatkozik, különösen azt a részt célozva, amely meghaladja a 2025-ös nyereségszintjüket.
A javasolt különadó kritikát váltott ki az iparági szereplőkből. Az Orlen, az energiaszektor jelentős szereplője, ellenvetését fejezte ki, és közleményében figyelmeztetett az adó visszamenőleges hatályára. Az Orlen szerint egy ilyen visszamenőleges alkalmazás potenciálisan elriaszthatja a jövőbeni beruházásokat az ágazatban.
Ezen aggodalmakra válaszul Alena Schillerová pénzügyminiszter megvédte a kormány álláspontját. Azzal érvelt, hogy a finomítók által nemrégiben elkönyvelt jelentős nyereség elsősorban a globális piac kedvező feltételeinek köszönhető, nem pedig a vállalatok belső működési hatékonyságának vagy stratégiai fejlesztéseinek eredménye.
Eközben a szélesebb európai kontextus a globális üzemanyag-ellátással kapcsolatos növekvő aggodalmat tükrözi. Az Európai Unió tagállamai rendkívüli ülést hívtak össze az eszkalálódó válság kezelésére. Ezt a sürgősséget fokozta Washington felhívása, amely arra ösztönözte az európai nemzeteket, hogy azonnal szabadítsák fel stratégiai készleteiket az Iránban zajló konfliktushoz kapcsolódó áremelkedések mérséklésére. Maroš Šefčovič, az Európai Kereskedelmi biztos is súlyos figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok esetleges dízelexport-korlátozásaival kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy bármilyen ilyen korlátozás súlyos gazdasági következményekkel járna az egész Európai Unióra nézve, kiemelve a globális energiapiacok összekapcsoltságát, valamint a regionális konfliktusok és politikai döntések potenciális széles körű hatását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása