Váratlanul Oroszországba utazott John Ratcliffe, a CIA igazgatója, ami azonnal széles körű spekulációkhoz vezetett a látogatás céljáról és az esetleges következményekről. Ez volt az első ilyen magas szintű amerikai hírszerzési vezetői vizit 2021 óta, amikor még az ukrajnai háború kitörése előtt próbálták meggyőzni a Kremlt a támadás elkerüléséről. A mostani, nagyjából hétórás út részletei, beleértve a találkozók tartalmát és résztvevőit, nagyrészt ismeretlenek maradtak, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök három titkos elnöki rendeletet is aláírt.
John Ratcliffe kedden érkezett Moszkvába egy Boeing C–17 Globemaster III típusú géppel, amely a washingtoni Andrews légitámaszpontról indult, Rigában landolt, majd onnan repült tovább a Moszkvától délre fekvő Vnukovo repülőterére. Az amerikai diplomáciai konvojt a belvárosban is látták, és Ratcliffe gépe helyi idő szerint 17:30-kor hagyta el az orosz fővárost. Az orosz elnök szóvivője eleinte nem kommentálta érdemben a látogatást, később azonban annyit közölt, hogy az amerikai és orosz szolgálatok közötti kapcsolatfelvétel volt a célja.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója csütörtökön megerősítette, hogy találkozott Ratcliffe-fel, de állítása szerint csupán munkamegbeszélés zajlott, és nem esett szó az Oroszország és a NATO közötti fokozódó feszültségről, sem az iráni háborúról. Bár Ratcliffe hivatalosan nem tárgyalt Putyinnal, az orosz elnök lemondta az aznapra tervezett találkozóit, és három titkos elnöki rendeletet írt alá. E rendeletek létezésére a Moscow Times hívta fel a figyelmet, mivel a nyilvános rendeletek számozásában hiányzik a 605-ös, a 606-os és a 607-es számú ukáz.
Ratcliffe látogatásának kiemelt fontosságát több tényező is aláhúzza. Felmerült a gyanú, hogy Oroszország mozgósításra készülhet a szeptemberi parlamenti választások után, és ismét felhasználhatja Belaruszt felvonulási területként, ahogyan a háború elején. Emellett zajlik az Egyesült Államok Irán elleni háborúja, amelyben Oroszország közvetett szerepet játszhat Irán oldalán. Ratcliffe 2025 elején lett a CIA vezetője, és Donald Trump közeli emberének tartják, ami arra utal, hogy az út az amerikai elnök hozzájárulásával jött létre, és az Egyesült Államok aktuális stratégiai gondolkodásmódjáról árulkodik az ukrajnai konfliktus kapcsán.
A látogatás napjaiban Oroszország fokozta rakéta- és dróntámadásait Ukrajna, különösen Kijev ellen. Az amerikaiak napokig készítették elő Ratcliffe útját, és arra kérték az ukrán felet, hogy tartózkodjon a Moszkva és Szentpétervár elleni támadásoktól. Ez a kérés önmagában is jelzi, hogy az orosz erők által tervezett, pár naposra szánt háború nem a Kreml tervei szerint halad, és Oroszország nem képes távol tartani a háborús válaszcsapásokat saját területétől.
Az elemzők a három titkos elnöki rendeletet egyértelműen Ratcliffe moszkvai látogatásával hozzák összefüggésbe. Az orosz támadások fokozása és a titkos rendeletek egyaránt értelmezhetők nyomásgyakorlási kísérletként az amerikaiakra, hogy rákényszerítsék Ukrajnát az orosz feltételek szerinti tárgyalásokra. A Bloomberg azonban, három Kreml-beli forrásra hivatkozva, azt valószínűsíti, hogy Putyin már nem számol a tárgyalások lehetőségével, és erővel kívánja érvényesíteni akaratát a nyugati szankciók és az ukrán ellentámadások ellenére.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy ez az üzengetés is lehet a tárgyalások kikényszerítésére irányuló kísérlet. Oroszország erőforrásai ugyanis nem korlátlanok: a háború jelentős terhet ró az orosz gazdaságra, a hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett el, és az Oroszországon belüli ukrán dróntámadások üzemanyaghiányt okoznak, vagy éppen logisztikai központokat céloznak. Közeledik a parlamenti választás is, ami az irányított nyilvánosság ellenére komoly próbatételt jelenthet a Kremlnek, mivel a háború következményeit már nem lehet teljesen távol tartani az orosz társadalomtól.
A találgatások szerint szó lehetett egy újabb elítélt amerikai állampolgár, Charles Zimmerman szabadon engedéséről is, akit vadászfegyver tartásáért ítéltek el Oroszországban. Ezt a feltételezést erősíti, hogy Oroszország a hónap elején egyoldalú gesztussal már szabadon engedett egy másik amerikai elítéltet, Robert Gilmant, egy volt tengerészgyalogost. Elemzők szerint Moszkva ezzel azt reméli, hogy amerikai közbenjárásra – lehetőleg orosz feltételek szerint – mégis megkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával a háború lezárásáról.
Az orosz követelések ismertek, de az Egyesült Államok jelenleg nem gyakorol nyomást Ukrajnára, hogy átadjon további területeket Oroszországnak, vagy hogy nyugati katonai biztonsági garanciák nélkül mondjon le az elvesztett területekről, kizárva a NATO-csatlakozást vagy bármiféle intézményes katonai együttműködést nyugati országokkal. A Wall Street Journal szerint Ratcliffe utazásának oka Iránnal, az orosz mozgósítási tervekkel, vagy akár egy NATO-tagország, például a balti államok elleni potenciális orosz provokációval is összefügghet. A látogatás és a titkos rendeletek körüli bizonytalanság továbbra is fenntartja a feszültséget és a találgatásokat a nemzetközi politikai színtéren.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása