Az utóbbi időben több kormányzati épület kapcsán is felmerült a közpénzek pazarlásának vádja, melyeket „kivagyiság szimbólumaként” emlegettek. Bár a figyelem gyakran a budapesti ingatlanokra irányul, egy forrás szerint a legkirívóbb példa Brüsszelben, a Magyarország Házában található.
Az épületet 2021-ben vásárolta meg a magyar kormány tízmillió euróért, ami akkori árfolyamon 3,6 milliárd forintot jelentett. A központi elhelyezkedésű ingatlan a királyi parkkal szemben, nagykövetségek és a belga kormányzati központ közelében fekszik, melyet egy forrás a „központ központjaként” jellemzett.
A brüsszeli Magyarország Háza megvásárlását követően jelentős felújításon esett át. A Külügyminisztérium 2023-ban további 2,1 milliárd forintot különített el erre a célra, ami a vételár felét is meghaladta. A munkálatok során az épület szinte teljesen megújult, egy forrás szerint „csak a falak maradtak”.
A belső terek kialakításánál nem volt költségvetési korlát, a cél a „gyönyörű, nagyon high-end” minőség volt. Olasz bútorok, herendi porcelánok, ezüsttárgyak, egyedi függönyök, Munkácsy festményének reprodukciójával díszített textiltapéta, valamint egy 80 millió forintos Bogányi-zongora is helyet kapott. Egy forrás egy 25 millió forintos csillárt is említett, továbbá biztonsági ablaküvegeket és erdélyi famennyezetes templomokra emlékeztető akusztikus paneleket is beépítettek.
Az épületet üzemeltető Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint 2024 második felében, a magyar EU elnökség idejére az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek 19 műtárgyat, melyeket 2025 januárjában vissza is szállítottak. A könyvtár kialakításában az Országos Széchényi Könyvtár is részt vett, magyar és más tagállamok szerzőinek műveit kínálva.
Bár az épületet névleg kulturális programokra szánták, a működtető cég saját bevallása szerint 2024 júniusáig nem tartottak benne ilyen eseményeket. Ezzel szemben a Fidesz európai pártcsaládja rendszeresen használta az ingatlant. Orbán Viktor miniszterelnök több sajtótájékoztatót is tartott az épület Szent Istvánról elnevezett termében, például tavaly decemberben és idén márciusban, melyekre a független médiumokat nem hívták meg, csak az állami és a Fideszhez köthető sajtó képviselőit.
Kovács Tamás Iván akkori belgiumi nagykövet 2023-ban „patinás épületként” és „palotaként” mutatta be az ingatlant, kiemelve annak felbecsülhetetlen értékét az elhelyezkedése miatt. A Belga Ingatlanszövetség ügyvezető igazgatója, Olivier Carette is az érték exponenciális emelkedését prognosztizálta a felújítás után. A vételárat több forrás sem tartotta magasnak az ingatlan elhelyezkedéséhez képest.
A kormány korábban Londonban is vásárolt egy reprezentatív épületet a Trafalgar tér közelében, ami egyfajta rendszert sugallt az ingatlanvásárlásokban. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője 2023-ban azzal indokolta a brüsszeli épület szükségességét, hogy az a 2024-es magyar EU elnökséget szolgálja majd, utána pedig kulturális házként működhet tovább.
A magyarázattal kapcsolatban azonban felmerült, hogy Brüsszelben már működik a Liszt Ferenc Intézet, amely hasonló kulturális célokat szolgálhatna, és mindössze néhány percnyi sétára található az új épülettől. Az eredeti tervek szerint az intézettel közösen alakították volna ki a programokat, sőt, az sem volt kizárt, hogy az intézet átköltözik a bérelt épületéből.
A felújítási munkálatokat a szűk határidők is befolyásolták az elnökség kezdete miatt, ami felverhette az árakat és szűkíthette a közbeszerzési kínálatot. Több forrás is elszámolási vitákról számolt be a kivitelezés során, de az épület az elnökség kezdetére elkészült, és programokat is tartottak benne.
A brüsszeli Magyarország Háza esete rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és célszerűségére. A milliárdos beruházás, amely egy luxus kivitelezésű épületet eredményezett, eredetileg kulturális központként került bemutatásra. Azonban az első hónapokban tapasztalt felhasználás, mely szerint inkább politikai és pártrendezvényeknek adott otthont, kérdéseket vet fel a deklarált célok és a valóság közötti eltérésről.
A független sajtó kizárása a miniszterelnöki sajtótájékoztatókról az épületben, valamint a Fidesz pártcsaládjának rendszeres használata tovább erősíti azt a képet, hogy az ingatlan nem kizárólagosan a magyar kultúra széles körű bemutatását szolgálja. Ez a gyakorlat ellentmondhat a kulturális diplomácia nyitott és befogadó jellegének.
Emellett a névhasználat körüli zavar is problémát okozott. Az új épület hivatalos honlapja „Magyarország Házaként” emlegeti, míg a működtető cég „Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft.” néven fut. Ez a hasonlóság egy már 1955 óta működő, emigránsok által alapított „Magyar Ház” nevű közösségi térrel okozott félreértéseket, még a kormányzati delegációk körében is.
A brüsszeli Magyarország Háza jövőbeli szerepe a magyar EU elnökség után kulcsfontosságú lesz. A hivatalos ígéretek szerint az épület kulturális házként funkcionál majd, azonban a kezdeti tapasztalatok alapján kérdéses, hogy ez a célkitűzés milyen mértékben valósul meg a gyakorlatban.
Az ingatlan fenntartása és működtetése továbbra is jelentős költségekkel járhat, ami további közpénzeket igényel. Az épület tényleges felhasználásának nyomon követése és az átláthatóság biztosítása alapvető fontosságú lesz a jövőben, hogy igazolható legyen a milliárdos beruházás célszerűsége és a közérdekű felhasználás.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása