Az Újdelhiben tartott BRICS-csúcstalálkozó záródokumentuma, a 140 pontból álló Újdelhi Nyilatkozat, a közel-keleti feszültségek enyhítését és a nemzetközi intézményrendszer átfogó reformját sürgeti. A tagállamok egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb világrend kialakítását, valamint a fejlődő országok nagyobb nemzetközi szerepvállalását szorgalmazzák a globális ügyekben.
A BRICS-országok vezetői mély aggodalmukat fejezték ki a Közel-Keleten kialakult feszültségek miatt, és minden érintett felet maximális önmérsékletre szólítottak fel a helyzet további eszkalációjának elkerülése érdekében. Hangsúlyozták a civilek és a polgári infrastruktúra védelmének kiemelt fontosságát, valamint azt, hogy a tartós béke és stabilitás kizárólag párbeszéd és diplomácia útján érhető el. A nyilatkozat rámutatott, hogy a térség konfliktusai jelentős veszélyt jelentenek a globális kereskedelemre, az ellátási láncokra és az energiabiztonságra, destabilizálva ezzel a világgazdaságot.
A palesztin kérdés kapcsán a BRICS-országok a tűzszünet fenntartására, a humanitárius segélyek akadálytalan bejutására és a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartására szólítottak fel. Elutasították a palesztin lakosság Gázai övezetből történő kényszerű áttelepítését, valamint a terület földrajzi vagy demográfiai jellegének megváltoztatását. A csoport megerősítette támogatását a kétállami megoldás mellett, amely egy szuverén és életképes palesztin állam létrehozását irányozza elő az 1967-es határok alapján, biztosítva ezzel a térség hosszú távú stabilitását.
A kétnapos tanácskozást Újdelhiben rendezték, ahol a 140 pontból álló záródokumentumot fogadták el a résztvevők. A BRICS-csoport alapító tagjai Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság, de az elmúlt években számos más ország, köztük Szaúd-Arábia, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia és Irán is csatlakozott, ezzel bővítve a szervezet globális befolyását. A 18. BRICS-csúcstalálkozó Indiában zajlott, a szervezet 2027-es elnökségét Kína veszi át. A csoport célja egy inkluzívabb nemzetközi rend kialakítása és a globális Dél érdekeinek hatékonyabb képviselete a világpolitikában.
A nyilatkozat kiemelt figyelmet fordít a multilaterális intézmények reformjára, különösen az ENSZ és a Biztonsági Tanács átalakítására. A BRICS-tagok szerint a fejlődő országoknak, beleértve az afrikai, ázsiai és latin-amerikai államokat, nagyobb és arányosabb képviselethez kell jutniuk ezekben a szervezetekben, hogy a globális döntéshozatal reprezentatívabbá váljon. Kína és Oroszország ismételten kifejezte támogatását Brazília és India törekvése iránt, hogy növeljék szerepüket a Biztonsági Tanácsban, ezzel is erősítve a fejlődő világ hangját.
A globális gazdasági kormányzás reformja is hangsúlyos elem, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak jobban kell tükröznie a világgazdaságban bekövetkezett változásokat és a feltörekvő gazdaságok növekvő súlyát. A feltörekvő és fejlődő gazdaságok számára nagyobb beleszólást kell biztosítani a döntéshozatalba, hogy érdekeik megfelelően képviselve legyenek. A BRICS-államok elítélték az egyoldalú gazdasági szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, mivel ezek szerintük torzítják a nemzetközi kereskedelmet és hátrányosan érintik a fejlődő országok gazdasági fejlődését.
A tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, a szegénység csökkentése, az élelmiszer- és energiabiztonság erősítése mellett. Támogatták a klímaváltozás elleni fellépést, és a fejlődő országok számára nyújtott klímafinanszírozás bővítését, hangsúlyozva a közös, de differenciált felelősség elvét. Kiemelték, hogy az energiaszektor átalakításának figyelembe kell vennie az egyes országok eltérő fejlettségi szintjét és nemzeti sajátosságait, elkerülve az egyoldalú megközelítéseket.
A BRICS-vezetők üdvözölték az együttműködés elmélyítését számos kulcsfontosságú területen, mint például a pénzügyek, az egészségügy, a tudomány és technológia, a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság, a mezőgazdaság és az oktatás. A nyilatkozat szerint a csoport továbbra is erősíteni kívánja szerepét a globális Dél érdekeinek képviseletében, aktívan hozzájárulva egy inkluzívabb nemzetközi rend kialakításához. Céljuk egy olyan világrend, amely jobban tükrözi a világ sokszínűségét és a fejlődő országok növekvő súlyát, elősegítve a globális stabilitást és fejlődést.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása