{ "cim": "Brüsszeli költségvetési tervek: szuverenitási kérdések és magyar érdekek", "bevezeto": "Az Európai Bizottság új, hétéves keretköltségvetési javaslata jelentős változásokat hozhat az uniós finanszírozásban, új adókat és centralizált döntéshozatalt vetítve előre, ami komoly aggályokat vet fel a tagállami önrendelkezés és a magyar érdekek szempontjából.", "cikk_html": "Az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének tervezete jelentős vitákat generál Brüsszelben és a tagállamok között. A közel kétezermilliárd eurós büdzsé finanszírozása és felhasználása alapjaiban alakíthatja át az unió működését, felvetve a nemzeti szuverenitás és a gazdaságpolitikai önrendelkezés kérdéseit.
A javaslatok között szerepelnek új, uniós szintű adók és a források központosítása, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a felzárkózó tagállamokat, köztük Magyarországot.Mi történt?Az Európai Bizottság a következő hétéves időszakra mintegy kétezermilliárd eurós keretköltségvetést javasol, melynek finanszírozása tagállami GNI-befizetésekből és Brüsszel által bevezetni kívánt új adókból állna. Öt új illeték bevezetését tervezik, melyekből évente több mint hatvanmilliárd euró bevételt várnak, például vállalati nyereségekre, szén-dioxid-kibocsátásra és dohánytermékekre kivetve.
Az Európai Parlament további adókat javasolt kriptovalutákra és online szerencsejátékokra.Az EU önálló adókivetési jogköre lehetővé tenné, hogy a brüsszeli bürokraták közvetlenül adóztassák az európaiakat. A NextGenerationEU helyreállítási alap adósságának törlesztése 2028-ban kezdődik, évi 25-30 milliárd eurós terhet jelentve.
Mivel a nettó befizető tagállamok elutasítják nemzeti hozzájárulásaik növelését, Brüsszel az új adók bevezetését választotta a hagyományos támogatások drasztikus csökkentése helyett.HáttérBrüsszel két fő indokkal támasztja alá a költségvetési javaslatokat. Az egyik a Mario Draghi jelentésében foglaltak, melyek az unió versenyképességi hátrányára mutatnak rá az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, különösen a technológiai innováció terén.
Brüsszel ebből azt a következtetést vonja le, hogy a megoldás a források még nagyobb központosítása. Ennek részeként létrehoznák az Európai Versenyképességi Alapot, amely a transznacionális vállalatokat és nyugati ipari centrumokat finanszírozná, hátrányosan érintve a kelet-közép-európai gazdaságokat.A másik fő indok az orosz–ukrán háború okozta biztonsági helyzet.
Brüsszel szerint az EU nem támaszkodhat kizárólag külső védelmi ernyőre, ezért a keretköltségvetést egyfajta hadigazdasági alapként is kezeli. Ez a megközelítés a hatáskörök elvonását célozza, lehetővé téve, hogy a tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül csoportosítsanak át milliárdokat például a magyar utakra szánt pénzekből geopolitikai vagy migrációs célokra.Miért fontos?A költségvetési tervezet egyik legjelentősebb eleme Ukrajna támogatása és lehetséges uniós integrációja.
A tervek szerint Ukrajna még a ciklus alatt beléphet az EU-ba, vagy tagsággal csaknem megegyező forrásokra válhat jogosulttá. Becslések szerint Ukrajna integrálása a hét év alatt 130–150 milliárd euróba kerülne, amelyből jelentős rész a kohéziós alapokból és a közös agrárpolitikából származna.
Ez a forráselszívás miatt a kelet-közép-európai tagállamok, köztük Magyarország, azonnal nettó befizetőkké válhatnának, vagy pénzük akár 20-30 százalékkal is csökkenhetne. Brüsszel emellett rögzíteni kívánja a tagállamok hitelhez kapcsolódó felelősségvállalását, ami évtizedekre eladósíthatja a tagállamokat.A fejlesztési pénzek gyökeres átalakítása is komoly ellenállást vált ki.
A korábbi, régióközpontú pályázatokat és az 52 önálló programot tizenhat fejezetbe vonnák össze. Bevezetnék az Egységes nemzeti tervek rendszerét, minden tagállamot egyetlen reform- és beruházási tervre kötelezve.
Ezáltal az országok és önkormányzatok elveszítenék a jogot, hogy maguk döntsenek a helyi fejlesztésekről. Brüsszel csak akkor hagyná jóvá a nemzeti terveket, ha a kormányok végrehajtják az ajánlásokat és reformokat, ellenkező esetben visszatarthatja a pénzeket.Az Európai Parlament és a Bizottság a jogállamisági feltételrendszer kiterjesztését is követeli.
Már nem lenne szükséges bizonyítani az uniós érdekek közvetlen sérelmét; elegendő lenne egy brüsszeli értékítélet ahhoz, hogy egy országot teljesen elvágjanak a költségvetéstől. Az Európai Számvevőszék is aggályokat fogalmazott meg ezzel a rendszerrel kapcsolatban, amelyet nemzeti szempontból a zsarolás intézményesítésének tekintenek.
Magyarország számára a hétéves ciklusban elvileg elérhető több tízmilliárd eurós összeg lehívhatósága válik kérdésessé az újraelosztási tervek fényében.KitekintésA költségvetési vitákban a tagállamok különböző érdekcsoportokba rendeződnek. A „fukarok”, azaz a nagy nettó befizetők, mint Németország, Ausztria és Hollandia, a kohéziós és agrárpénzek megnyirbálását szorgalmazzák.
Ezzel szemben a „kohéziós blokk” országai, mint Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Görögország, ragaszkodnak ahhoz, hogy a kohéziós források és a közös agrárpolitika támogatásai ne csökkenjenek drasztikusan. Franciaország és Olaszország pragmatikus álláspontot képvisel, támogatva az új hadiipari és versenyképességi alapokat saját nagyvállalataik érdekében.Magyarország számára a cél az lehet, hogy más országokkal együtt blokkoló kisebbséget hozzon létre.
Ez a koalíció minden olyan javaslattal szemben fellépne, amely a nemzeti borítékokat csökkentené, vagy a kifizetéseket ideológiai feltételekhez kötné. A magyar kormánynak a kohéziós blokk országaival való érdekegyezést kell kihasználnia, hogy megvédje hazánk azon jogát, hogy maga dönthessen a neki járó források felhasználásáról.", "meta_leiras": "Az EU új hétéves költségvetési tervei, új adók, Ukrajna támogatása és a források központosítása