Szombat este terrortámadás rázta meg Berlint, amikor egy gyanúsított a Pride felvonulás résztvevői közé hajtott, majd machetével támadt rájuk a Tiergarten parkban. Az incidensben egy nő életét vesztette, huszonkilencen megsérültek. A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt iszlamista terrorcselekményként értékelte az eseményeket, melyek egy héttel azután következtek be, hogy a hírszerzési információk alapján megemelték a terrorfenyegetettség szintjét az országban.
A támadásra a berlini Christopher Street Day nevű Pride rendezvény alatt került sor. Abdul Ballout, a feltételezett elkövető egy fehér furgonnal hajtott a tömegbe az Ahornsteig sétányon, majd járművével egy fának ütközött. Ezt követően machetével támadt a jelenlévőkre, pánikot okozva a résztvevők között.
A támadást követően a gyanúsított huszonegy órán át szökésben volt, mielőtt a rendőrség Berlin nyugati részén, Spandauban, egy kerti fészerben rátalált. A férfi megpróbált rátámadni az intézkedő különleges egység tagjaira, akik végül agyonlőtték. A kezdeti hajtóvadászat során tévesen két iráni férfit is őrizetbe vettek, akiket később szabadon engedtek, miután kiderült, hogy nincs közük az esethez.
A feltételezett elkövető, Abdul Ballout 2005-ben született Németországban, német állampolgárként, libanoni háttérrel. Édesanyja 2002-ben honosította állampolgárságát. Alexander Dobrindt belügyminiszter tájékoztatása szerint Balloutot korábban egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték államellenes, erőszakos cselekmények előkészülete miatt, bár ezt az ítéletet felfüggesztették, az ügyészség azonban fellebbezett.
Német lapok szerint Ballout szimpatizált az Iszlám Állam terrorszervezettel, annak ellenére, hogy családja síita vallású, míg az Iszlám Állam szunnita és számos merényletet követett el síiták ellen. A korábbi büntetése részeként részt kellett vennie egy deradikalizáló programon is. Apja a támadás előtti napon beszélt vele telefonon, egy szomszéd szerint pedig nemrég tért vissza Libanonból, ahol három hónapot töltött, majd Berlinben megnősült.
A berlini támadás rávilágít a Németországban fennálló sokrétű terrorfenyegetettségre, melyet a belügyminiszter egy héttel korábban már magas szintűnek minősített. Ez azt jelentette, hogy bármikor bekövetkezhet egy terrortámadás. A miniszter akkor konkrét tervekről is tudott, bár ezeket nem részletezte, és azóta több merénylettervet is meghiúsítottak.
A közelmúltban például egy 15 éves fiatalt vádoltak meg azzal, hogy bombát akart robbantani egy bajorországi zsinagógánál, és az Iszlám Állammal szimpatizált. Emellett a német ügyészség egy Hamász-tervet is leleplezett, melynek célja egy merénylet elkövetése volt 2025. október 7-én. Az amerikai szolgálatok már márciusban figyelmeztettek az Iránból eredő fokozott veszélyre Európában, beleértve az iráni alvó sejtek akcióit is.
Hans-Jakob Schindler, szélsőséges mozgalmakkal foglalkozó szakértő szerint közel 1940 szélsőséges iszlamista él Berlinben, akiknek megfigyelése szinte lehetetlen. Az iszlamista fenyegetés mellett a szélsőbal- és szélsőjobboldali terrorfenyegetettség is jelentős. A szélsőbalos támadások száma 2025-ben hatvan százalékkal nőtt, és a szélsőségek erőszakossága kölcsönösen erősíti egymást. A szélsőjobboldali támadások száma még magasabb, és az Alternatíva Németországért (AfD) pártot is szélsőséges szervezetnek nyilvánították.
A támadás után Németországban azonnal megjelent két markáns vélemény: egyfelől, hogy a muszlimokat nem szabad egy kalap alá venni az erőszakos iszlamizmussal, másfelől, hogy szigorúbb büntetésekre van szükség a merénylők és merényletet tervezők számára, akár fiatalkorúak esetében is. A rendőrség hétfőn közölte, hogy több tucat potenciálisan erőszakos személyt tartanak számon a fővárosban, köztük német és külföldi állampolgárokat egyaránt.
A német kormány augusztus 13-án egyeztethet a hírszerzési szolgálatokra vonatkozó jogszabályok módosításáról, a szolgálatok reformjának érdekében. Ez a lépés a terrorfenyegetettség elleni védekezés hatékonyságának növelését célozza. A digitális biztonsági szakértő, Jochen Schiller szerint az emelt készültségi szint konkrét támadási tervek meglétét is jelentheti, akár külföldi partnerszolgálatoktól származó információk alapján. Elképzelhetőnek tartotta, hogy egy infrastruktúra elleni támadást kibertámadással kombinálhatnak, ami felmérné Németország felkészültségét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása