Baka András köztársasági elnök New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán tartott beszédében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) bizalmi válságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a szervezet túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megsértik a nemzetközi szabályokat. Az államfő hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sem állhat a törvények felett, és a szövetségesekre sem vonatkozhatnak más mércék, mint a többi államra.
Baka András beszédében kifejtette, hogy az ENSZ-nek cselekvőképesnek kell lennie, valamennyi tagállamával méltányosan kell bánnia, és mindenkire ugyanazokat az elveket kell alkalmaznia. Ez az egyenlő elbánás és a szabályok következetes betartatása alapvető fontosságú a nemzetközi bizalom helyreállításához. Annak ellenére, hogy a szervezet bizalmi válságban van, az elnök szerint nem szabad hátat fordítani neki, mert az ENSZ-re szükség van, és működőképesnek kell lennie a globális kihívások kezeléséhez.
A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem szabad megengedni, hogy egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon. Az emberek elvárják a jogállamiság érvényesülését, ahol az állam szolgálja a polgárokat, nem pedig mindent ellenőrzés alatt tart. A bíróságoknak nyomásgyakorlástól mentesen kell döntéseket hozniuk, a sajtónak pedig hatékonyan számon kell kérnie a hatalmat a demokratikus működés érdekében.
A korrupció és a hatalommal való visszaélés esetén elszámoltatásnak kell következnie, de ez nem válhat bosszúállássá, és az igazságszolgáltatás nem lehet politikai fegyver. Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik korábban kormányoztak, akik jelenleg kormányoznak, és akik a jövőben kormányozhatnak, biztosítva a jogi egyenlőséget. Egy köztársaság ott kezdődik, amikor a hatalom elfogadja korlátait, és ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie a polgárok bizalmának visszaszerzéséért.
Baka András beszédében utalt arra, hogy Magyarország partnereinek bizalma nem tér vissza egyetlen választás vagy beszéd hatására, ezért az országot kizárólag tettei alapján kell megítélni. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese és az ENSZ aktív tagja lesz, ezzel is megerősítve nemzetközi elkötelezettségét. Ezen tagságok felelősséggel járnak, melyeket az ország cselekedeteivel kíván igazolni.
Az államfő felidézte az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amely a magyar nép elszántságát fejezte ki saját sorsának alakítására. Ezt a reményt azonban a szovjet tankok tiporták el, és a magyarok felhívásai ellenére a nemzetközi közösség, beleértve az ENSZ-t, nem tudta megakadályozni a forradalom leverését. Ez a történelmi párhuzam rávilágít a nemzetközi szervezetek korábbi korlátaira és a tétlenség súlyos következményeire.
A köztársasági elnök beszédében párhuzamot vont 1956 és a mai ukrajnai helyzet között, hangsúlyozva, hogy Ukrajna jelenleg a függetlenségéért küzd. Magyarország elítéli Oroszország teljes körű, támadó háborúját, és kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása, valamint területi integritása mellett. Kiemelte, hogy az 1956-ban a magyarok által kivívott szabadság az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védeni, ezzel is megerősítve a közös értékeket.
Magyarország a harcok diplomáciai úton történő lezárását szorgalmazza, de a tartós békéhez elengedhetetlen Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. Baka András figyelmeztetett, hogy ha az erőszakos területelfoglalás a viták rendezésének elfogadott módjává válik, minden kisebb ország okkal aggódhat majd a jövőjéért, ami súlyos globális instabilitáshoz vezethet. Ez a megállapítás a nemzetközi jog és a területi integritás alapvető fontosságát emeli ki a békés együttélés szempontjából.
A Közel-Keletről szólva az elnök a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartását és a segélyek biztonságos, zavartalan eljuttatását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy lehetővé kell tenni az izraeliek és a palesztinok számára, hogy biztonságban és méltóságban élhessenek. A tartós békének olyan jövőt kell teremtenie, amelyben a gyerekek félelem nélkül nőhetnek fel, biztosítva a következő generációk számára a stabilitást és a reményt.
A migrációval kapcsolatban Baka András hangsúlyozta, hogy minden államnak joga van határainak védelméhez, ami alapvető szuverén jog. Kijelentette, hogy Magyarország a nemzetközi joggal összhangban fog fellépni az illegális migráció és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen. Mindeközben tiszteletben tartja az emberi méltóságot és a menekülteknek biztosítandó védelmet, keresve a szuverenitás és a humanitárius elvek közötti egyensúlyt.
Beszéde végén az elnök rámutatott, hogy az ENSZ-be vetett bizalmat nem lehet kikövetelni, azt csak kiérdemelni lehet, és ugyanez vonatkozik minden államra és közintézményre. Magyarországon helyre kell állítani a jövőbe vetett bizalmat, és olyan országgá kell válnia, amelyben mások is megbízhatnak. Ez a záró gondolat összegzi az elnök üzenetét a bizalom és a hitelesség folyamatos építésének fontosságáról mind nemzetközi, mind hazai szinten.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása