A magyar turistautak, köztük az Országos Kéktúra egyes szakaszai is azbeszttel szennyezett kőzúzalékkal burkolt területeken haladhatnak át Nyugat-Magyarországon. A problémára a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) hívta fel a figyelmet, egy folyamatosan frissülő online térkép segítségével tájékoztatva a túrázókat a potenciálisan veszélyes útszakaszokról. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú a természetjárók egészségének védelmében és a tudatos útvonalválasztás elősegítésében.
A szennyezett kőzúzalék, mely eredetileg ausztriai bányákból származik, útépítési célokra került felhasználásra, majd magán- és erdészeti utakon keresztül juthatott el a kijelölt turistaútvonalakra. Az MTSZ felmérése szerint eddig a Szombathelyi Erdészet Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén igazoltak azbeszt jelenlétét.
Ez a szennyezés megközelítőleg öt kilométernyi Kéktúra-szakaszt, valamint további mintegy harminc kilométernyi egyéb turistautat érint. A szövetség által közzétett interaktív térképen narancssárga szín jelöli az igazoltan szennyezett részeket, míg lilával a feltételezhetően érintett szakaszokat. Az adatgyűjtés továbbra is zajlik, az MTSZ további állami szervezetektől vár információkat a hálózat érintettségéről.
Az azbeszt egy természetes ásványi anyag, amelyet korábban széles körben alkalmaztak az építőiparban és más iparágakban kiváló hőszigetelő és tűzálló tulajdonságai miatt. Azonban az 1970-es évektől kezdve egyre nyilvánvalóbbá váltak súlyos egészségkárosító hatásai, különösen a belélegzett azbesztrostok tüdőre gyakorolt negatív következményei.
Az azbesztrostok belélegzése súlyos betegségeket okozhat, mint például az azbesztózis, a tüdőrák vagy a mezotelióma. Ezen betegségek lappangási ideje rendkívül hosszú, gyakran csak évtizedekkel az expozíció után jelentkeznek. Az azbeszt felhasználását számos országban, így Magyarországon is betiltották, éppen súlyos egészségügyi kockázatai miatt.
A jelenlegi helyzetben a szennyezés forrása az ausztriai bányákból származó, útépítésre használt kőzúzalék, amelyről utólag derült ki az azbeszttartalom. Ez a probléma rávilágít a korábbi anyagfelhasználási gyakorlatok hosszú távú következményeire és a környezeti monitoring fontosságára. A turistautakra került anyag a természetjárók számára új, eddig ismeretlen kockázatot jelent, amelynek felmérése és kezelése kiemelt fontosságú. Az azbesztpor a talaj közelében ülepedik le, így a gyermekek és a háziállatok fokozottan veszélyeztetettek lehetnek.
Az azbeszttel szennyezett turistautak problémája elsősorban a közegészségügyi kockázatok miatt rendkívül fontos. Bár egy-egy alkalommal történő áthaladás valószínűleg nem jelent azonnali, komoly veszélyt, a tartós vagy ismétlődő expozíció súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a port járművek, gyalogosok vagy a szél felkavarja, és a levegőbe jutó azbesztrostokat az arra járók belélegzik. Mivel a nehéz azbesztpor jellemzően a talajközelben marad, a legfiatalabb túrázók és a háziállatok különösen érzékenyek a szennyezésre.
A betegségek hosszú lappangási ideje miatt nehéz közvetlen összefüggést kimutatni az expozíció és a megbetegedés között, ami tovább növeli a probléma súlyosságát és a megelőzés fontosságát. A szakértő javaslata szerint szeles, száraz időben, vagy poros felszerelés tisztításakor FFP2-es vagy FFP3-as maszk viselése indokolt lehet az érintett területeken. A tájékoztatás és a tudatosság növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a természetjárók felelősen dönthessenek útvonalaikról, és minimalizálhassák az esetleges kockázatokat. A probléma rávilágít a környezetvédelmi szabályozások betartásának és a felhasznált anyagok ellenőrzésének kritikus szerepére a közegészség védelmében.
Az MTSZ folyamatosan dolgozik a helyzet teljes feltérképezésén és a túrázók tájékoztatásán, azonban a szövetség nem tulajdonosa és nem is kezelője a hazai turistautaknak. Ebből adódóan a fizikai mentesítési munkálatokat és a burkolatvizsgálatokat nem áll módjában elvégezni. A szövetség továbbra is együttműködik az érintett területkezelőkkel, mint például az állami erdőgazdaságokkal és nemzeti parkokkal, hogy közösen találjanak megoldást a problémára. Ennek keretében indokolt esetben sor kerülhet a turistautak ideiglenes vagy végleges áthelyezésére is, amennyiben a szennyezés mértéke és a kockázatok ezt indokolttá teszik.
A jövőben az MTSZ kiemelt figyelmet fordít a folyamatos figyelemfelhívásra és a túrázók edukálására. Emellett arra kérik a természetjárókat, hogy aktívan vegyenek részt az adatgyűjtésben: ha a térképen még nem szereplő, gyanús útszakaszt vagy figyelmeztető táblát észlelnek, azt fotókkal és pontos helyszínmegjelöléssel jelezzék a kozlemeny@termeszetjaro.hu e-mail címen. Ez az együttműködés kulcsfontosságú a teljes kép kialakításához és a veszélyes területek azonosításához. A probléma hosszú távú megoldása az állami szervek, a területkezelők és a civil szervezetek összehangolt munkáján múlik, a természetjárók biztonságának garantálása érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása