Az Egyesült Államok hadereje az elmúlt öt hónap során a precíziós rakétakészleteinek jelentős részét felhasználta az Iránnal összefüggő műveletekben. A Reuters értesülései szerint a szárazföldi erők szinte az összes rendelkezésre álló ATACMS és PrSM típusú ballisztikus rakétát bevetették. Ezzel párhuzamosan a haditengerészet a globális Tomahawk manőverező robotrepülőgép-készletének kicsivel kevesebb mint felét használta fel.
Az amerikai haderő által bevetett ATACMS (Army Tactical Missile System) és PrSM (Precision Strike Missile) rakéták az Egyesült Államok meghatározó precíziós támadó fegyvereinek számítanak. Ezek az eszközök darabonként megközelítőleg 1 millió dollárba, azaz mintegy 316 millió forintba kerülnek. A Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítótörzs, a Középső Parancsnokság (CENTCOM) jelenleg a világ más térségeiben felhalmozott készletekből biztosítja az iráni műveletekhez szükséges fegyvereket.
A jelentős felhasználás következtében a készletek apadása aggodalmakat vet fel a jövőbeni műveletek fenntarthatóságával kapcsolatban. A Fehér Ház a csökkenő raktárkészletekkel kapcsolatos kérdésre reagálva Donald Trump korábbi elnök nyilatkozatát idézte. Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai védelmi ipari vállalatok jelenleg rekordmértékben bővítik gyártókapacitásaikat és minden korábbinál többet termelnek.
A rakétakészletek apadása rávilágított a védelmi ipar kapacitásbővítésének szükségességére. Ennek jegyében a Lockheed Martin, az ATACMS eszközök gyártója, júliusban jelentős megállapodást kötött a német Rheinmetall hadiipari céggel. A NATO ankarai csúcstalálkozóján aláírt szerződés értelmében az amerikai fejlesztésű precíziós fegyverrendszer gyártása először valósulhat meg az Egyesült Államokon kívül.
Jim Taiclet, a Lockheed Martin ügyvezetője kiemelte, hogy az ATACMS gyártását a felvevőpiac közelébe telepítik. Ez a stratégiai lépés egyúttal kapacitást szabadít fel az Arkansas államban működő amerikai üzemben. Az így felszabaduló erőforrások lehetővé teszik a korszerűbb PrSM precíziós támadó rakéta előállításának felpörgetését az Egyesült Államokban.
A németországi gyártás elindítása kulcsfontosságú az európai és ukrajnai igények fedezésében. A tervek szerint az ATACMS gyártása 2027 elején indulhat meg Németországban, a teljes kapacitást pedig 2028-ban vagy 2029-ben érheti el. Ez a kapacitás elegendő lehet az éves 600-800 közötti európai és ukrajnai rakétaszükséglet kielégítésére, ezzel tehermentesítve az amerikai készleteket.
Az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon, szintén lépéseket tett a kritikus fontosságú légvédelmi eszközök gyártásának megtöbbszörözése érdekében. Hétfőn több milliárd dollár értékű hosszú távú keretmegállapodást jelentettek be vezető hadiipari cégekkel. Ezek a megbízások a Patriot rakéták és a THAAD-rendszerek (Terminal High Altitude Area Defense) alkatrészeinek gyorsított előállítására vonatkoznak, lehetővé téve a Lockheed Martin és a Northrop Grumman számára a komolyabb kapacitásbővítő beruházásokat.
A globális védelmi iparban tapasztalható kapacitásbővítési törekvések azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hosszú távon kívánják biztosítani a szükséges fegyverrendszerek elérhetőségét. A németországi ATACMS gyártás, valamint a légvédelmi rendszerek fokozott előállítása hozzájárulhat a készletek feltöltéséhez és a jövőbeni katonai műveletek fenntarthatóságához. A védelmi ipar beruházásai a geopolitikai kihívásokra adott válaszként értelmezhetők, melyek célja a stratégiai autonómia és a szövetségi képességek megerősítése.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása