Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy a magyar állam megsértette az uniós jogot azáltal, hogy az emberkereskedelemért kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetéseket „különleges reintegrációs őrizetre” változtatta. A bíróság álláspontja szerint ez az intézkedés nem minősül hatékony, visszatartó erejű és arányos büntetésnek. Az ítélet értelmében a jogsértési eljárás következő szakaszában már az Magyarországra kiszabott esetleges pénzbírság mértéke lesz a kérdés.
Az EUB helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A „különleges reintegrációs őrizet” nem rendelkezik a szükséges hatékony, arányos és visszatartó jelleggel. Az emberkereskedők ugyanis megnyugodhatnak abban, hogy elfogásuk és bíróság elé állításuk esetén legrosszabb esetben is kiutasítják őket Magyarország területéről, és bizonyos ideig megtiltják oda való visszatérésüket.
A büntetés aránytalan is, mivel az érintett személy szabadon bocsátása automatikus. Nem veszik figyelembe például a bűncselekmény körülményeit vagy az elkövető személyiségét. A kormányrendelet olyan bűncselekményekre is vonatkozik, amelyek az uniós jog szerint szabadságvesztéssel büntetendők, ami szintén sérti az uniós kötelezettségeket.
A korábbi magyar kormány 2023 áprilisában rendeletet adott ki, amely az embercsempészetért kiszabott börtönbüntetéseket „különleges reintegrációs őrizetként” osztályozta át. Az Európai Bizottság szerint ez azt jelentette, hogy a külföldi elítéltek akkor is szabadlábra kerülhettek, ha csak büntetésük kis részét töltötték le. Ezt követően 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarország területét, hogy korábbi szokásos tartózkodási helyükre vagy állampolgárságuk szerinti országba utazzanak.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mivel úgy ítélte meg, hogy az intézkedés sérti az emberkereskedelem elleni uniós irányelvet és a büntetésekről szóló kerethatározatot. A levelezést követően az uniós szerv tavaly pert indított, azzal érvelve, hogy a magyar hatóságok nem tettek elegendő erőfeszítést, és a kormány 2024 decemberi válaszát elégtelennek ítélték.
A Bizottság megállapította, hogy a szabályozás nem biztosít megfelelő garanciákat a reintegrációs őrizet végrehajtására és felügyeletére. A Bizottság szerint a magyar intézkedés aláásta az uniós jogszabályok visszatartó erejét és az „embercsempészet elleni közös uniós erőfeszítéseket”.
Az ítélet rávilágít az emberkereskedelem elleni küzdelemben alkalmazott büntetések hatékonyságának és arányosságának fontosságára. Hangsúlyozza az uniós jogszabályok betartásának szükségességét, különösen az olyan súlyos bűncselekmények esetében, mint az emberkereskedelem. Az automatikus szabadlábra helyezés, az egyéni körülmények figyelembevétele nélkül, gyengíti az igazságszolgáltatás elrettentő képességét.
Eszter Lakos, a Tisza Párt európai parlamenti delegációjának vezetője az ítéletre reagálva kijelentette, hogy a kormány érdemi fellépés helyett valójában megkönnyítette az illegális migrációt. Lakos szerint a döntés leleplezi a Fidesz „képmutatását”, mivel miközben itthon és külföldön az illegális migráció elleni harc bajnokainak állították be magukat, több mint 2500 embercsempészt engedtek szabadon.
Ezeket a magyar bíróságok jogerősen elítélték és börtönbüntetésre ítélték. A bűnözők szabadon engedése új problémákat okozott az egész EU-nak, és azt az üzenetet küldte az emberkereskedőknek, hogy tevékenységüket zavartalanul folytathatják.
A kötelezettségszegési eljárás következő szakaszában az Európai Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat. Ekkor már nem az lesz a kérdés, hogy kell-e büntetést kiszabni, hanem az, hogy mekkora legyen annak mértéke. Ez jelentős pénzügyi következményekkel járhat Magyarország számára, amennyiben bírságot szabnak ki.
Az ítélet precedenst teremt a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek gyengíthetik az EU-szerte az emberkereskedelemhez hasonló súlyos, transznacionális bűncselekmények elleni fellépést. Aláhúzza az EUB szerepét abban, hogy a tagállamok betartsák a közös uniós jogi kereteket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása