Az Európai Unió finanszírozóként csatlakozik egy nagyszabású közép-ázsiai vízerőmű-építési projekthez Tádzsikisztánban, abban a reményben, hogy a jövőben jelentős mennyiségű vízenergiát importálhat. Ez a lépés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az EU saját vízenergia-termelése legalább egy évtizedes mélypontra süllyedt. A tervezett gát, amely 355 méteres magasságával a világ legmagasabb ilyen jellegű építménye lenne, az Európai Bizottság jóváhagyása esetén az EU által valaha támogatott legnagyobb vízerőmű-beruházássá válna.
Azonban a beruházás jelentős kockázatokat is hordoz. A még a Szovjetunió idején megkezdett gát hosszú távú életképességével kapcsolatban aggodalmak merülnek fel, elsősorban a klímaváltozás hatásai miatt.
Az EU vízenergia-termelése a közepes évkezdetet követően drámaian visszaesett. Májusban 24,7 terawattóra (TWh), júniusban pedig 23,9 TWh villamos energiát termeltek az uniós vízerőművek. Ezek az értékek még a 2022-es történelmi aszályév hasonló időszaki számainál (26,7 és 24,4 TWh) is alacsonyabbak voltak az EMBER energiapiaci think tank intézet adatai szerint. Az évtizedes csúcsokat jelentő, 2010-es évek végén regisztrált adatokhoz képest a 2026 május-júniusi értékek hozzávetőleg egyharmaddal alacsonyabbak.
A vízenergia-termelés gyengélkedése alapvetően a klímaváltozás, valamint az Európát tartósan sújtó csapadékhiány következménye. Ez a jelenség nem független attól, hogy a kontinens a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Számos elemzés rámutatott már, hogy a klímaváltozás világszerte közvetlenül fenyegeti a vízenergia-termelést azáltal, hogy megváltoztatja a folyók vízhozamát, felgyorsítja a gleccserek olvadását és eltolja a csapadékmintázatokat.
A vízenergia az EU éves villamosenergia-termelésének megközelítőleg 15%-át adja. Szerepét még inkább felértékeli az a tény, hogy más, az időjárástól szorosabban függő megújuló forrásokkal (például nap- vagy szélenergia) szemben képes folyamatos, úgynevezett zsinóráram-termelésre. Ez a stabilitás kulcsfontosságú az energiaellátás biztonsága szempontjából, különösen egy olyan régióban, amely jelentős mértékben függ az energiaimporttól.
Az Európai Unió teljes energiafelhasználásának 57%-át importból fedezi. Bár villamos energiából önellátó, sőt némi exportra is futja, az általános energiafüggőség csökkentése és a belső források diverzifikálása stratégiai prioritás. Ebben a kontextusban a tádzsikisztáni gátprojektbe való befektetés az EU hosszú távú energiabiztonsági céljait szolgálhatja, miközben a klímaváltozás jelentette kihívásokra is megoldást keres.
Azonban a projekt mérete és a környezeti bizonytalanságok miatt az Európai Bizottságnak alaposan mérlegelnie kell a döntést, figyelembe véve a beruházás hosszú távú fenntarthatóságát és a potenciális környezeti hatásokat. A tádzsikisztáni gát megépítése nem csupán egy mérnöki bravúr lenne, hanem egy jelentős geopolitikai és környezetvédelmi üzenet is az EU részéről, amely a régióval való együttműködés elmélyítését és az energiaellátás diverzifikálását célozza, miközben szembenéz a klímaváltozás globális kihívásaival.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása