Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában határozottan kiállt a korrupció elleni szigorúbb fellépés mellett az Európai Unió intézményeiben. A strasbourgi ülésen megszavazott szöveg egy összehangoltabb és átfogóbb szabályozási keret kialakítását szorgalmazza, amely számos, a korrupcióval összefüggő területet érint. A képviselők célja, hogy az uniós intézmények a legmagasabb szintű korrupcióellenes normáknak feleljenek meg, és ezzel helyreállítsák a közbizalmat, különösen az elmúlt években kirobbant botrányok fényében.
Az állásfoglalás kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi szabályok megerősítésére. Ez magában foglalja az ajándékok, a fizetett utazások és a vagyonbevallások átláthatóbbá tételét és szigorúbb ellenőrzését. A cél az, hogy a döntéshozók és tisztviselők magánérdekei ne befolyásolhassák a közügyek intézését, és mindenki számára világosak legyenek a megengedett és tiltott gyakorlatok határai. Az átlátható vagyonbevallások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közvélemény és az ellenőrző szervek nyomon követhessék a politikusok és magas rangú tisztviselők anyagi helyzetének változásait, kiszűrve ezzel a gyanús gyarapodásokat.
A lobbizás szabályozása is központi eleme az új javaslatoknak. Az EP szigorúbb előírásokat szeretne ezen a területen, hogy a külső érdekcsoportok befolyása átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon. Jelenleg számos lobbitevékenység zajlik az uniós intézmények folyosóin, és az állásfoglalás célja, hogy ezek a folyamatok egyértelmű keretek közé legyenek szorítva, elkerülve a tisztességtelen befolyásolást és a háttéralkukat. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a demokratikus döntéshozatal integritásának megőrzéséhez elengedhetetlen a lobbitevékenység szigorú és átlátható szabályozása.
Különös figyelmet kap a „forgóajtó-jelenség” is, amely azt a gyakorlatot írja le, amikor egy politikus vagy magas rangú tisztviselő hivatali idejének lejárta után szinte azonnal egy olyan magáncéghez vagy lobbiszervezethez igazol, ahol korábbi politikai kapcsolatait és belső információit hasznosíthatja. Az állásfoglalás ennek a jelenségnek a visszaszorítására is javaslatokat tesz, például kötelező „lehűlési időszakok” bevezetésével, amelyek megakadályoznák az azonnali átülést és a potenciális összeférhetetlenséget.
Az EP állásfoglalása nem csupán a személyes érdekek és a lobbizás szabályozására terjed ki, hanem a politikai finanszírozás átláthatóságát is kiemelten fontosnak tartja. Közös szabályokat szeretne a politikai támogatásokra vonatkozóan, valamint nagyobb átláthatóságot követel a politikai alapítványok és közvetítők működésében. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a politikai pártok és szervezetek finanszírozása nyomon követhetőbb legyen, csökkentve a korrupció és a tisztességtelen befolyás kockázatát.
Az uniós testület emellett a befektetői vízumprogramok fokozatos kivezetését is szorgalmazza. Ezek a programok, amelyek gyakran „aranyvízumként” vagy „aranyútlevélként” ismertek, lehetővé teszik a nem uniós állampolgárok számára, hogy jelentős befektetések fejében uniós tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot szerezzenek. Az EP szerint ezek a programok komoly biztonsági és korrupciós kockázatokat hordoznak, és aláássák az uniós állampolgárság értékét.
A jogállamiság megerősítése is hangsúlyos szerepet kap az állásfoglalásban. A következő hétéves uniós költségvetésben erősebb jogállamisági feltételességet szeretne látni az EP, ami azt jelenti, hogy a források elosztása még inkább függne a tagállamok jogállamisági elvek betartásától. Emellett az Európai Ügyészség (EPPO) számára is több forrást biztosítana a testület, hogy hatékonyabban tudja felvenni a harcot az uniós költségvetést érintő csalások és korrupciós ügyek ellen.
A képviselők azt is kimondták, hogy az uniós intézményeknek rendszeresen felül kellene vizsgálniuk egymás korrupcióellenes normáit, és szükség esetén módosítaniuk kellene a vonatkozó szabályokat. A külső ellenőrzés fokozása érdekében az EP azt javasolja, hogy az EU csatlakozzon az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjához, a GRECO-hoz (Group of States against Corruption). Ez lehetővé tenné, hogy a GRECO ugyanúgy ellenőrizze az uniós intézményeket, mint ahogyan a nemzeti hatóságokat is vizsgálja, biztosítva ezzel egy független és szakértői felügyeletet.
Az állásfoglalás elfogadását az elmúlt években napvilágot látott számos korrupciógyanús eset is motiválta. Ezek közé tartozik a „Katargate” néven ismertté vált botrány, amely az Európai Parlamentet rázta meg, valamint a Huawei-ügy. Tavaly az Európai Ügyészség részben korrupcióval összefüggő gyanúval élt az Európai Bizottság korábbi külügyi főképviselőjével és egy akkori igazgatójával szemben is. Fontos megjegyezni, hogy az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el, így nem rögzítették, hogy az egyes képviselők hogyan szavaztak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása