Az amerikai Szenátus csütörtökön szoros szavazással elutasította azt a határozatot, amely Donald Trump elnököt az iráni háború befejezésére vagy kongresszusi felhatalmazás kikérésére szólította volna fel. A döntés 50-49 arányban született, és elsősorban a pártvonalak mentén oszlatta meg a képviselőket. A demokraták ezzel a lépéssel a novemberi félidős választások előtt igyekeztek nyomás alá helyezni a republikánusokat a népszerűtlen konfliktus kapcsán.
A határozat elbukott, noha négy republikánus szenátor – Susan Collins, Rand Paul, Thom Tillis és Lisa Murkowski – a javaslat mellett voksolt. Ezzel szemben a pennsylvaniai demokrata John Fetterman ellene szavazott, ami ritka pártközi eltérést mutatott. Érdekesség, hogy a januárban távozó Thom Tillis most először támogatta a hadi hatáskörökről szóló határozatot.
Az újraválasztásukért küzdő republikánus szenátorok, mint Jon Husted Ohióból, Dan Sullivan Alaszkából és Roger Marshall Kansasból, kitartottak Trump elnök politikája mellett. A szavazás nagyrészt szimbolikus jelleggel bírt, mivel a Trump-kormányzat a korábbi hasonló voksolások ellenére sem változtatott az iráni politikáján. A szenátusi döntésre két nappal azután került sor, hogy Trump az ENSZ-ben tartott beszédében az "Iszlám Köztársaság megsemmisítésével" fenyegetőzött.
A demokraták fő célja az volt, hogy nyílt állásfoglalásra kényszerítsék a republikánusokat egy olyan konfliktusban, amelyet a választók egyre inkább elutasítanak. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint a megkérdezetteknek mindössze 34 százaléka támogatja az Irán elleni csapásokat. Ez a közvélemény-kutatási adat is alátámasztja a konfliktus növekvő népszerűtlenségét az amerikai lakosság körében.
A Szenátus a február 28-án kezdődött hadműveletek óta tizennégyszer szavazott az iráni hadi hatáskörökről szóló határozatról. Ezen alkalmak közül mindössze kétszer fogadtak el ilyen javaslatot, ám az egyetlen olyan határozatot, amely mindkét kongresszusi kamarán átjutott, a Fehér Ház figyelmen kívül hagyta. Ez a tendencia rávilágít a végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti feszültségre a háborús döntéshozatal terén.
A konfliktus a republikánus táboron belül is egyre nagyobb repedéseket okoz. A képviselőházban a múlt héten hét republikánus szavazott a demokratákkal együtt egy hadi hatásköri határozat mellett. Közülük hárman, köztük a szoros versenyben lévő iowai Zach Nunn és Mariannette Miller-Meeks, először szavaztak a pártvezetés álláspontjával szemben.
Két republikánus szenátorjelölt, Mike Rogers Michiganben és Ashley Hinson Iowában, hétfőn a háború mielőbbi befejezésére szólított fel. Ez a kiállás figyelemre méltó, mivel korábban mindketten támogatták, hogy Trump felhatalmazást kapjon az iráni csapásokra.
A szenátusi szavazás és az azt övező politikai manőverek rávilágítanak a közelgő novemberi félidős választások tétjére. A demokraták stratégiája egyértelműen az, hogy az iráni konfliktus népszerűtlenségét kihasználva nyomás alá helyezzék a republikánusokat, különösen azokat, akik szoros versenyben vannak az újraválasztásért.
Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője szerint a republikánusok csak azért követelik a háború lezárását, mert szoros versenyhelyzetben vannak. Jeffries megjegyezte, hogy azok, akik nehéz küzdelemben állnak és a vereség szélén egyensúlyoznak – többek között Iowában, Michiganben vagy Wisconsinban –, most mind elkezdik mondogatni, hogy véget kell vetni a háborúnak.
Ez a helyzet azt mutatja, hogy a külpolitikai döntések, még ha szimbolikusak is, jelentős belső politikai következményekkel járhatnak. A közvélemény egyértelmű elutasítása az iráni csapásokkal szemben arra kényszeríti a politikusokat, hogy felülvizsgálják álláspontjukat. A pártokon belüli megosztottság, különösen a republikánus oldalon, azt jelzi, hogy a háború kérdése nem csupán külpolitikai, hanem egyre inkább belpolitikai tényezővé is válik.
A szenátusi határozat elutasítása ellenére az iráni konfliktus körüli politikai vita várhatóan tovább folytatódik. A demokraták továbbra is igyekeznek majd kihasználni a közvélemény elégedetlenségét a háborúval kapcsolatban, hogy a választások előtt gyengítsék a republikánusok pozícióját. A republikánus táboron belüli repedések, melyek már a Képviselőházban és a szenátorjelöltek körében is megfigyelhetők, arra utalnak, hogy a párt egysége megbomlani látszik ezen a kérdésen.
A jövőbeni fejlemények nagymértékben függnek majd a közvélemény további alakulásától és a novemberi félidős választások eredményétől. Ha a háborúval szembeni ellenállás tovább nő, az arra kényszerítheti a Trump-kormányzatot, hogy felülvizsgálja stratégiáját, vagy legalábbis nagyobb mértékben bevonja a Kongresszust a döntéshozatalba. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti feszültség továbbra is meghatározó eleme marad az amerikai külpolitikának, különösen a hadi hatáskörök gyakorlásának tekintetében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása