Az amerikai kormányzat jelenleg azt vizsgálja, hogy enyhítse-e az úgynevezett „árnyékflotta” hajóira vonatkozó szankciókat. Ezek a hajók korábban Oroszországból, Iránból és Venezuelából szállítottak kőolajat és kőolajtermékeket a nemzetközi piacra. A Reuters értesülései szerint a lépés elsődleges célja a rekordmagas tengeri fuvardíjak mérséklése lenne, amelyek jelentős terhet rónak a globális kereskedelemre.
A Fehér Ház fontolgatja, hogy engedélyezné a korábban szankcionált hajóknak az Egyesült Államok által nem korlátozott, úgynevezett „legális olaj” szállítását. Ez magában foglalná a nyersolajat és a finomított termékeket is, amelyekre nem vonatkoznak az amerikai büntetőintézkedések. Chris Wright energiaügyi miniszter a rijádi Kőolaj-világkongresszusra küldött videóüzenetében utalt arra, hogy a kormányzat tárgyal az árnyékflotta szankcióinak enyhítéséről. Az indoklás szerint a rekordmagas fuvardíjak csökkentik az amerikai nyersolaj iránti keresletet, mivel az ázsiai finomítók számára kevésbé versenyképessé válnak az amerikai források. A szankcionált hajókat használni kívánó vállalatoknak az amerikai pénzügyminisztériumtól kellene engedélyt kérniük a szállítások megkezdése előtt. Az energiaügyi minisztérium egyértelműen közölte, hogy az árnyékflottára vonatkozó szankciók enyhítése nem segítené Oroszországot az olajszállításban.
A tankerek fuvardíjai történelmi csúcsra emelkedtek az elmúlt időszakban, ami jelentős kihívást jelent a globális kereskedelem számára. Az iráni és az ukrajnai háborúk által táplált infláció hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai nyersolaj elérhetetlenné vált az ázsiai finomítók számára. Ennek következtében ezek a finomítók a Közel-Keleten és Latin-Amerikában keresnek alternatív beszerzési forrásokat, ami tovább növeli a keresletet a hajózási kapacitás iránt. Az „árnyékflotta” hajói jellemzően régebbi, gyakran rosszul karbantartott tankerek, amelyek korábban a szankcionált országokból, mint például Oroszország, Irán és Venezuela, származó olajat szállították a nemzetközi piacokra.
Az Energy Aspects elemzőcég szerint a szankciók lazítása valószínűleg nem gyakorolna érdemi hatást a tengeri fuvardíjak átfogó csökkenésére. Ugyanakkor elősegíthetné az olajmozgást a Közel-Keleten, ami bizonyos régiókban enyhítheti a szállítási nehézségeket. A tengerhajózási ágazat forrásai szerint az átfogó fuvardíjcsökkenés azért sem valószínű, mert a hajóbiztosítókat továbbra is kötik az európai uniós és a brit szabályozások. Ez korlátozza a szankcionált hajók szélesebb körű integrálását a fősodorbeli kereskedelembe. Ráadásul a többnyire régi és rosszul karbantartott tankerek szankciók alóli mentesítése „valószínűleg nem bővítené számottevően a kereskedelmi flottakapacitást egyik napról a másikra”. Ezt támasztja alá az is, hogy a szankcionált hajók nagy része az elmúlt három hónapban is aktívan részt vett a kereskedelemben, így kapacitásuk hirtelen növelése nem várható.
A magas olaj- és üzemanyagárak komoly politikai kockázatot jelentenek Donald Trump számára, különösen a november 3-i félidős választások előtt. Jelenleg jó esély van arra, hogy a Demokrata Párt szerezheti meg az irányítást a törvényhozás mindkét kamarájában, ami jelentősen befolyásolhatja a jövőbeni energiapolitikát. Az esetleges szankcióenyhítés tehát belpolitikai megfontolásokkal is összefügghet, mivel a kormányzat igyekszik kezelni a fogyasztókra nehezedő gazdasági nyomást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása