Az Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatottsága jelentősen megnőtt a legfrissebb németországi közvélemény-kutatások szerint. Az INSA intézet felmérése alapján az AfD már kilenc százalékponttal vezet a konzervatív uniópártok, a CDU/CSU előtt. Ez az eredmény komoly kihívásokat vet fel a jövőbeni kormányalakítási lehetőségek szempontjából.
Az INSA közvélemény-kutató intézet szeptember 7. és 11. között, 1203 ember megkérdezésével készült felmérése szerint az AfD támogatottsága egy héten belül egy százalékponttal emelkedett, elérve a 29 százalékot. Ezzel szemben a CDU/CSU támogatottsága változatlanul 20 százalékon állt. Az AfD előnye így kilenc százalékpontra nőtt az uniópártokkal szemben.
A harmadik helyen is változás történt, a Zöldek egy százalékpontos javulással 14 százalékra erősödtek. Ezzel megelőzték az eddigi harmadik, 13 százalékon álló Szociáldemokrata Pártot (SPD). A Baloldal (Die Linke) támogatottsága 10 százalék maradt, nem mutatva változást az előző héthez képest.
A parlamenti küszöb körüli pártok helyzete továbbra is bizonytalan. A Szabad Demokrata Párt (FDP) 4 százalékon állt, míg a BSW egy százalékpontot veszítve 3 százalékra esett vissza. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy jelenleg egyik párt sem jutna be a Bundestagba.
A mostani felmérés egy héttel azután készült, hogy Szász-Anhalt tartományban választásokat tartottak, ahol a CDU gyenge eredményt ért el, az AfD viszont jelentősen megerősödött. Ez a regionális trend az országos adatokban is megmutatkozik, ahol az AfD folyamatosan növeli előnyét a CDU/CSU-val szemben. A korábbi időszakban is megfigyelhető volt az AfD növekvő népszerűsége.
Az INSA adatai szerint az AfD már korábban is jelentős előnnyel rendelkezett a CDU/CSU előtt. A mostani eredmények megerősítik ezt a tendenciát, és azt mutatják, hogy a konzervatív uniópártoknak egyelőre nem sikerül megfordítaniuk a trendet. A választók egy része a kisebb pártok felé fordul, ami tovább bonyolítja a politikai helyzetet.
A parlamenti küszöb alatt maradó pártok magas támogatottsága jelentősen befolyásolná a parlamenti többséghez szükséges szavazatarányt. Hermann Binkert, az INSA vezetője szerint a voksok 14 százaléka olyan pártokhoz kerülne, amelyek nem jutnának be a Bundestagba. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti többség megszerzéséhez valamivel több mint 43 százaléknyi szavazat is elegendő lehet.
Ez a helyzet alapvetően átalakíthatja a koalíciós tárgyalások dinamikáját. A hagyományos pártoknak nehezebb dolguk lenne a kormányalakítás során, mivel a szavazatok jelentős része "elveszne" a be nem jutó pártoknál. A politikai stabilitás szempontjából is aggályos lehet, ha a többséghez szükséges küszöb alacsonyabbá válik.
Az AfD erősödése és a többi párt támogatottságának eloszlása rávilágít a német politikai paletta fragmentálódására. Ez a fragmentálódás megnehezíti a stabil kormánykoalíciók kialakítását, és potenciálisan hosszabb tárgyalásokhoz vagy akár új választásokhoz is vezethet. A választók elégedetlensége a hagyományos pártokkal szemben egyre inkább megmutatkozik.
A jelenlegi számok alapján a CDU/CSU, a Zöldek és az SPD együttesen 47 százalékot érne el. Az INSA vezetője szerint ez a hárompárti felállás lenne a legkézenfekvőbb koalíciós lehetőség az AfD részvétele nélkül. Ez a kombináció matematikailag elegendő lenne a többséghez, figyelembe véve a be nem jutó pártok arányát.
Más lehetséges koalíciók, mint például a Zöldek, az SPD és a Baloldal együtt 37 százalékon állna, ami nem lenne elegendő a többséghez. A CDU/CSU és az SPD összesített támogatottsága mindössze 33 százalékot tenne ki, ami szintén messze elmaradna a szükséges aránytól. Ez rávilágít a hagyományos nagykoalíciók gyengülésére.
Matematikailag az AfD és a CDU/CSU 49 százalékos együttes eredménye is elegendő lehetne a többséghez. Ennek politikai realitását azonban kizárja a CDU/CSU AfD-vel szembeni elhatárolódása. Ez az elhatárolódás mélyen gyökerezik a német politikai kultúrában, és jelenleg áthidalhatatlan akadályt jelent egy ilyen koalíció előtt.
A német politikai helyzet tehát továbbra is rendkívül összetett és dinamikus. A következő időszakban kulcsfontosságú lesz, hogy a pártok hogyan reagálnak ezekre a változó erőviszonyokra, és milyen stratégiákat dolgoznak ki a választók bizalmának visszaszerzésére és a stabil kormányalakításra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása