Bécsben bírósági eljárás indult az ukrán Oscsadbank kezdeményezésére egy Ausztriában élő volt ukrán politikus, Boriszlav Bereza ellen. Az ügy a magyarországi aranykonvoj-üggyel kapcsolatos bejegyzései miatt robbant ki, melyekben Bereza pénzmosásra utalt, és illegális vagyon külföldre szállítását sugallta.
A Bécsi Kereskedelmi Bíróság már májusban kötelezte a politikust a kifogásolt posztok törlésére, ez a végzés július elején jogerőre is emelkedett. Az érdemi eljárás várhatóan szeptemberben kezdődik, ahol az Oscsadbank a végzés fenntartását kívánja elérni, míg Bereza ügyvédje szerint kiterjedt dokumentációval tudják igazolni állításaikat.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el Magyarországon, és több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le furgonjaikban. Az ügyészség szerint egy feljelentés alapján történt az intézkedés, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal tett, az Információs Hivataltól származó adatokra alapozva.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később jelezte, hogy a rajtaütésen a jegyzőkönyvvel ellentétben csak a TEK volt jelen, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csak később indított pénzmosás gyanújával eljárást. Az érintett bankok, az ukrán Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen, valamint a szállítók jogi képviselői szerint a szállítmány teljesen szabályos volt, Ausztriából Ukrajnába tartott, minden szükséges engedéllyel rendelkeztek.
A bankok és a jogi képviselők álláspontja szerint a szállítmány nem tartalmazott semmi szokatlant, és a tranzakció mindenben megfelelt a nemzetközi előírásoknak. A lefoglalt vagyon jogcímét azonban a magyar hatóságok a helyszínen nem tudták tisztázni, amiről március 10-én kormányrendelet is született.
A magyar kormányzat és a kormánypárti média a rajtaütés után pénzmosás gyanúját vetette fel, és a szállítmányt a Tisza Párt finanszírozásával is összefüggésbe hozta. Ezen állításokra azonban eddig nem mutattak be nyilvános bizonyítékokat, ami tovább bonyolítja az ügy megítélését.
Korábbi hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök döntött az aranykonvoj elleni akcióról, sőt, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól származott. A művelet részleteit ismerő források szerint a rajtaütést szakmailag semmi nem indokolta, ami kérdéseket vet fel az intézkedés valódi céljával kapcsolatban.
Egy ügyész, aki betekinthetett a titkosszolgálati iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adatokkal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket. Ez a megállapítás tovább gyengíti a hivatalos indoklást és rávilágít az ügyben rejlő ellentmondásokra.
Az ügy jelentőségét növeli, hogy a 444.hu által megszerzett, június 9-i keltezésű állítólagos ügyészségi dokumentum egy fotója szerint több magas rangú személy érintettségét is tisztázni kellene az aranykonvoj-ügyben. A dokumentum lényegi döntést hozó, utasítást adó személyként nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját, valamint Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét.
Hajdu János kihallgatásán állítólag arról számolt be, hogy Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról, ami a döntéshozatali láncolat felsőbb szintjeire utal. Ez az információ rávilágít az ügy esetleges politikai hátterére és a nemzetbiztonsági szervek működésének átláthatóságára.
A bécsi bírósági eljárás érdemi szakasza szeptemberben veszi kezdetét, ahol az Oscsadbank a korábbi végzés fenntartását célozza. Boriszlav Bereza védelme kiterjedt dokumentációval készül bizonyítani állításai jogosságát, így az osztrák jogi fórumon várhatóan éles vita bontakozik ki.
Az aranykonvoj-ügy magyarországi vonatkozásai továbbra is tisztázatlanok, különösen a rajtaütés indokoltsága és a magas szintű politikai érintettség kérdései. Az ügy további fejleményei várhatóan mind a magyar, mind az osztrák jogi fórumokon alakulnak majd, és befolyásolhatják a közvéleményt a titkosszolgálatok és a kormányzat szerepéről.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása