A francia politikai életet súlyos botrány rázza meg Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke körül. Egy oknyomozó portál állítása szerint Bardella tizenéves korában antiszemita tartalmú magánüzeneteket küldött. Az ügy komoly kihívást jelent Marine Le Pen elnöki kampányára nézve, aki Bardellát szánja miniszterelnöknek megválasztása esetén.
A Mediapart című oknyomozó lap tette közzé azokat az állítólagos üzenetváltásokat, amelyeket Bardella 2013 és 2015 között, alig 17 évesen, a Nemzeti Front tagjaként küldött. A portál szerint az üzenetekben olyan antiszemita megjegyzések szerepelnek, mint hogy „a zsidónak uralnia kell a többi népet, elnyomnia és meglopnia őket”, vagy hogy „minden bank a zsidók kezében van”. Emellett az is olvasható bennük, hogy „a zsidó-cionista közösség rátette a kezét” Franciaországra.
Az egyik üzenetben Bardella állítólag azt írta, hogy a legfontosabb minisztériumok olyan emberekhez kerülnek, akik számára Izrael és a banki érdekek fontosabbak a francia érdekeknél. Egy másikban pedig nyíltan támogatta Dieudonné M'Bala M'Bala humoristát és Alain Soral antiszemita esszéistát, akiket akkor már többször elítéltek gyűlöletkeltésért és antiszemitizmusért.
Jordan Bardella „durva hamisítványoknak” nevezte az állításokat, és jelezte, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz. Marine Le Pen, a párt vezetője, szintén reagált az ügyre, és keddi sajtótájékoztatóján azt tanácsolta a Mediapartnak, hogy „öltsön magára golyóálló mellényt”. Ezt a kijelentést a lap „megdöbbentő erőszaknak” minősítette, és jelezte, hogy hamarosan közzéteszi az üzenetek hitelességét igazoló bizonyítékokat, amelyeket „független módon” hitelesített.
Emmanuel Macron francia elnök Madridi látogatásán elítélte a „nyilvánvalóan súlyos és elfogadhatatlan” megjegyzéseket, és az RN „politikai vezetőitől” a párt irányvonalának, szavainak és az ilyeneket mondó embereknek a tisztázását kérte. Macron sajnálatát fejezte ki Le Pen Mediaparttal szembeni fenyegetése miatt is. Bardella az X-en reagált Macronra, megjegyezve, hogy ő felvonult Párizsban és Izraelbe utazott a 2023. október 7-i terrortámadás után, míg az elnök nem. Macron azonban 2023. október 24-én járt Jeruzsálemben és Ciszjordániában, 17 nappal az 1221 áldozatot követelő terrortámadás után.
Marine Le Pen több mint tizenöt éve dolgozik azon, hogy pártját, a Nemzeti Tömörülést szalonképessé tegye a francia politikai életben. A pártot eredetileg Nemzeti Front néven alapította apja, Jean-Marie Le Pen 1972-ben, aki maga is többszörösen elítélték rasszizmusért és holokausztrelativizálásért. Az alapítók között egykori Waffen-SS tagok is szerepeltek, és a párt nyíltan szélsőjobboldali és antiszemita irányvonalat képviselt.
Le Pen 2018-ban nevezte át a pártot Nemzeti Tömörüléssé, hogy elhatárolódjon a szélsőséges múlttól és egy modernebb, elfogadhatóbb képet mutasson. Jordan Bardella 2012-ben, mindössze 17 évesen csatlakozott a párthoz, és 2022-ben vette át a pártvezetést Marine Le Pentől. Ő testesíti meg a Nemzeti Tömörülés megújult és modernizált arculatát, amely új választói rétegeket, például fiatalokat, városi lakosokat, középvezetőket és nyugdíjasokat is megcéloz.
Bardella párizsi elővárosban, olasz bevándorlók gyermekeként nőtt fel, és a párt „de-demonizálási” stratégiájának egyik kulcsfigurája lett. A pártelnököt az elmúlt időszakban hivatalosan is meghívta az izraeli kormány egy antiszemitizmus elleni konferenciára Izraelbe, ami kiemeli a mostani vádak ellentmondásos jellegét a korábbi imázsépítéssel szemben.
Az elnökválasztás előtt alig hét hónappal kirobbant botrány súlyos válságot okozhat Marine Le Pen kampányában, aki a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb jelölt. Le Pen korábban egyértelműen jelezte, hogy győzelme esetén Jordan Bardellát nevezné ki miniszterelnöknek, így a botrány közvetlenül érinti az ő hitelességét és a pártvezetés jövőjét is.
Az ügy aláássa a Nemzeti Tömörülés azon több mint tizenöt éves törekvéseit, hogy megszabaduljon szélsőséges imázsától és elfogadottabbá váljon a mainstream politikában. A Bardellának tulajdonított kijelentések élesen ellentmondanak a párt modernizált arculatának, amelyet éppen ő testesít meg, és amelyet a párt a fiatalabb generációk felé próbál közvetíteni.
A többi elnökjelölt is határozottan elítélte az állításokat, megkérdőjelezve az RN valódi változását. Édouard Philippe jobbközép volt miniszterelnök megjegyezte, hogy az RN hiába állítja, hogy megváltozott, rendszeres időközönként bukkannak fel botrányos vélemények jelöltjei és vezetői körében. Raphaël Glucksmann szociáldemokrata politikus szerint az eset fordulópontot jelent Le Pen szalonképességi törekvéseiben, rámutatva, hogy a párt „az erőszakban fogant, és az erőszak benne van a génjeiben”.
A Mediapart ígérete szerint hamarosan nyilvánosságra hozza az üzenetek hitelességét alátámasztó bizonyítékokat, ami további politikai és jogi következményekkel járhat. Bardella rágalmazási feljelentése jogi útra terelheti az ügyet, amelynek kimenetele jelentősen befolyásolhatja a közvéleményt és a választók pártokhoz való viszonyát.
A botrány hatása a közelgő elnökválasztásra még bizonytalan, de potenciálisan átrendezheti az erőviszonyokat és megkérdőjelezheti Marine Le Pen esélyeit. Az ügy rávilágít a francia politikai jobboldal szélsőséges gyökereire és a szalonképessé tétel folyamatának törékenységére, különösen, ha a párt vezetői pozíciójában lévő személyek múltbeli kijelentései kerülnek napvilágra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása