Andor László elemzése szerint a globális gazdaság és a nemzetközi kereskedelmi rendszerek alapvető átalakuláson mentek keresztül az elmúlt negyedszázadban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások nem csupán az Egyesült Államok biztonságpolitikáját formálták át gyökeresen, hanem egy olyan láncreakciót indítottak el, amely máig érezhető hatással van a világgazdaságra. Ez az esemény volt az első dominó, amely elindította a korlátlan szabadkereskedelem és a vámmentes globális piac illúziójának lassú, de megállíthatatlan szertefoszlását.
A tragikus napot követően a biztonsági aggodalmak előtérbe kerültek, ami közvetetten hatott a gazdasági kapcsolatokra is. A bizalom eróziója, a határok szigorodása és a nemzetállami érdekek hangsúlyosabbá válása fokozatosan aláásta a globalizáció azon alapelveit, amelyek a kereskedelem akadálymentes áramlását hirdették. Az elmúlt huszonöt év során számos további esemény járult hozzá ehhez a paradigmaváltáshoz, melynek eredményeként a piacokat ma már nem annyira a nemzetközi szervezetek által lefektetett szabályok, mint inkább a kemény hatalmi érdekek és a gazdasági befolyásvágy irányítják.
A 2008-as globális pénzügyi válság újabb jelentős törést okozott a szabadkereskedelem eszméjében. Ez a válság rávilágított a globalizált pénzügyi rendszerek sebezhetőségére és arra, hogy a gazdasági problémák milyen gyorsan terjedhetnek szét a világban. A válság nyomán felerősödtek a protekcionista hangok, és sok ország igyekezett saját gazdaságát védeni a külső sokkoktól, gyakran a nemzetközi kereskedelmi megállapodások rovására. A gazdasági nacionalizmus előretörése egyértelmű jele volt annak, hogy a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettség gyengül, és az államok egyre inkább a saját érdekeiket helyezik előtérbe.
Ezt a tendenciát erősítették meg Donald Trump amerikai elnök agresszív vámháborúi, különösen Kínával szemben. Ezek a lépések nyíltan megkérdőjelezték a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapelveit és a globális kereskedelmi rendszert, amely évtizedekig a szabad áramlást támogatta. A vámok bevezetése, a kereskedelmi viták és a technológiai szuverenitásért vívott harc egyértelműen jelezte, hogy a gazdasági eszközök egyre inkább politikai és stratégiai célok elérésére szolgálnak. Ahelyett, hogy a piacok a hatékonyság és a komparatív előnyök alapján működnének, a kereskedelem egyre inkább a geopolitikai rivalizálás színterévé vált.
Kína gazdasági előretörése szintén kulcsfontosságú tényezője ennek az átalakulásnak. Az ország hatalmas gazdasági ereje és globális befolyása megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Kína saját gazdasági modelljével és ambícióival egyre nagyobb szerepet játszik a globális kereskedelmi rendszer alakításában, gyakran kihívva a hagyományos nyugati dominanciát. Ez a multipoláris világrend kialakulásához vezetett, ahol több nagyhatalom verseng a gazdasági és politikai befolyásért, és a kereskedelmet már nem egyetlen, hanem több központból irányítják, eltérő érdekek mentén.
Andor László szerint mindezek az események együttesen vezettek el a multipoláris kereskedelem korszakába, ahol a globális piacok működését már nem a nemzetközi szervezetek által lefektetett, mindenki számára kötelező érvényű szabályok, hanem a nemzetállamok és a nagyhatalmak „kemény hatalmi érdekei” határozzák meg. Ez a változás azt jelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok egyre inkább a geopolitikai versengés és a stratégiai konfrontáció eszközeivé válnak, ami a „gazdasági hadviselés” korszakát vetíti előre. A szabadkereskedelem egykoron idealizált képe helyett egy pragmatikusabb, de egyben konfliktusosabb globális gazdasági rend bontakozik ki, ahol a gazdasági erejét minden szereplő a saját javára igyekszik fordítani, akár mások rovására is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása