Az Egyesült Államok Iránnal szembeni gazdasági nyomásgyakorlása, amely az olajexport blokádját és a másodlagos szankciók kiterjesztését foglalja magában, egyre súlyosabb helyzetbe hozza Teheránt. Ez a stratégia Washington részéről arra irányul, hogy engedményeket csikarjon ki a hat hónapja tartó fegyveres konfliktusban, amely eddig nem hozott áttörést a tárgyalóasztalnál.
A Reuters jelentése szerint az iráni vezetés, amely évtizedeken át képes volt kijátszani a nemzetközi szankciókat, a legújabb amerikai intézkedések miatt jóval sebezhetőbbé vált. Három magas rangú iráni forrás is megerősítette, hogy alig maradt csatorna a devizabevételek biztosítására és az importcikkek beszerzésére.
Az elmúlt hetekben Washington tovább fokozta a gazdasági szorítást, célul tűzve ki az ország elvágását azoktól a nemzetközi pénzügyi hálózatoktól, amelyek eddig az iráni gazdaság működését biztosították. Ez a lépés különösen fenyegető Teherán számára, mivel jelentősen korlátozza a külkereskedelmi mozgásteret.
A konfliktus a közelmúltban nyílt összecsapásokba torkollott, amikor amerikai támadások érték Irán Perzsa-öböl menti partvidékét, amire válaszul Teherán amerikai támaszpontokat vett célba arab államokban. Bár a Hormuzi-szoroson keresztül továbbra is jut energia a világpiacra az iráni zavarási kísérletek ellenére, az amerikai blokád teljesen elvágta Teheránt fő bevételi forrásától, az olajexporttól.
A Kpler elemzőcég adatai szerint az iráni nyersolaj-berakodás havi szinten napi 260 ezer hordóra zuhant, szemben az egy évvel korábbi 1,7 millió hordóval. Maszúd Pezeskián elnök közlése szerint az ország teljes külkereskedelmi forgalma 25–35 százalékkal esett vissza, ami az importot még súlyosabban érinti.
Az Egyesült Arab Emírségek augusztus 19-én bejelentette az iráni kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok teljes felfüggesztését, ami az egyik legfontosabb közvetítő csatorna kiesését jelenti. Ez a lépés tovább rontotta Irán amúgy is nehéz gazdasági helyzetét, elvágva egy kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat.
A gazdasági nyomás hatása már a lakosság szintjén is érezhető. Az iráni riál értéke az egy évvel ezelőtti dolláronkénti mintegy egymillióról mára 2,2 millió fölé zuhant, ami a vásárlóerő drasztikus csökkenését jelzi. A hivatalos adatok szerint az éves átlagos infláció elérte a 69,9 százalékot, az élelmiszerek és a dohánytermékek drágulása pedig ennek csaknem a dupláját éri el.
A munkanélküliségi ráta tavasszal 9,1 százalékra nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma 450 ezerrel csökkent az előző évhez képest. A munkavállalók átlagos havi bére mindössze mintegy 125 dollárnak felel meg, ami messze elmarad a háztartások körülbelül 450 dolláros alapvető havi kiadásaitól, súlyos megélhetési válságot okozva.
Az egyik magas rangú forrás szerint Iránnak mindössze kéthavi benzinkészlete maradt, mivel az ország korlátozott finomítói kapacitása miatt importra szorul az üzemanyagból. Ez a tény különösen aggasztó, mivel az üzemanyaghiány további gazdasági és társadalmi feszültségeket generálhat.
A gazdasági összeomlás veszélye és az újabb tömeges tiltakozások kockázata komoly aggodalmat kelt a vezetésben. Januárban egy országos megmozdulást több ezer tüntető megölésével vertek le, ami rávilágít a belső stabilitás törékenységére és a társadalmi elégedetlenség potenciális mértékére.
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy Washington gazdasági stratégiája, amely a katonai konfrontáció helyett a pénzügyi szorítást alkalmazza, rendkívül hatékonynak bizonyulhat. A cél, hogy Iránt a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, egyre inkább elérhetőnek tűnik a súlyos gazdasági következmények fényében.
Ali Anszári, a skóciai St Andrews Egyetem történészprofesszora szerint Irán rendkívül súlyos gazdasági nyomás alatt áll, és elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett. Véleménye szerint Teherán kénytelen lesz tárgyalni, mivel a jelenlegi gazdasági helyzet fenntarthatatlan.
A továbbiakban a nemzetközi közösség figyelme Irán belső stabilitására és a vezetés reakcióira összpontosul. Az egyre mélyülő gazdasági válság és a társadalmi feszültségek valószínűleg meghatározzák Irán jövőbeli külpolitikai lépéseit és a konfliktus lehetséges kimenetelét a régióban.
Az Egyesült Államok célja, hogy Irán engedményeket tegyen a hat hónapja tartó fegyveres konfliktusban, a gazdasági eszközökkel való nyomásgyakorlás révén valósulhat meg. A helyzet alakulása kritikus lehet a Közel-Kelet stabilitása szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása