Az Egyesült Államok pénteken jelentős szankciókkal sújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), ami várhatóan komoly diplomáciai feszültséget generál Washington és európai partnerei között. A büntetőintézkedéseket alig néhány órával azután hozták nyilvánosságra, hogy a bíróság egy korábbi bírája Nobel-békedíjban részesült. Ez a lépés az amerikai kormányzat részéről a nemzetközi jogi intézményekkel szembeni határozott fellépést jelzi.
A Donald Trump vezette amerikai kormányzat büntetőintézkedései ezúttal magát a Nemzetközi Büntetőbíróságot célozták meg, túllépve a korábbi, személyekre irányuló szankciókon. A döntés értelmében akár azok a vállalatok is szankciókkal sújthatók, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a szervezetnek. Marco Rubio külügyminiszter közleményében egyértelműen kijelentette, hogy Trump elnök nem fogja megengedni, hogy az ICC amerikai állampolgárokat vonjon felelősségre.
Rubio a bíróságot „lator bíróságnak” nevezte, amelynek forrásait elvágják, működőképességét pedig megbénítják. Az ICC ügyészhelyettesének, Nazhat Shameem Khannak nyilatkozata szerint a szankciók célja a nemzetközi jogállamiság és egy független igazságszolgáltatási intézmény munkájának aláásása. Hozzátette, hogy a bíróság valamennyi ügyben, nyomozásban és vádemelési eljárásban folytatja tevékenységét.
A szankciók bejelentésével egy időben a Nobel-bizottság közölte, hogy a dél-afrikai jogász, Navi Pillay kapta a Nobel-békedíjat. Pillay 2003 és 2008 között az ICC fellebbviteli tanácsának bírája volt, és a díjjal a bizottság a bírák és a nemzetközi jogi intézmények elleni politikai támadásokra kívánta felhívni a figyelmet.
Washington régóta ellenséges viszonyban van a 2002-ben alapított Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek feladata a háborús, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás ügyeiben való eljárás. Az Egyesült Államok kritikáját többek között az izraeli tisztségviselők, így Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsok, valamint az amerikai katonák afganisztáni tevékenységét vizsgáló korábbi eljárások váltották ki. Az USA sosem csatlakozott a Római Statútumhoz, amely az ICC alapító okirata.
A bíróságnak 125 részes állama van, köztük az összes Európai Uniós tagállam és – az Egyesült Államok, valamint Törökország kivételével – valamennyi NATO-szövetséges. Érdekesség, hogy az Orbán-kormány 2025. április elején még úgy döntött, hogy Magyarország kilép az ICC-ből, de ezt a döntést Magyar Péter kormánya megváltoztatta. A kilépés visszavonásáról szóló törvényt májusban fogadta el az Országgyűlés, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság üdvözölt.
Az amerikai szankciók bevezetése jelentős diplomáciai feszültséget okozhat az Egyesült Államok és európai szövetségesei között, mivel az EU-tagállamok mind az ICC részes államai. A Nobel-bizottság díjjal kapcsolatos közleménye is rávilágított arra, hogy a bírák és a nemzetközi jogi intézmények jelenleg politikai támadások alatt állnak, ami aláhúzza a helyzet súlyosságát.
A Nemzetközi Büntetőbíróság munkatársai hónapok óta készültek az esetleges szankciókra, ezért irodai számítógépeiket Microsoft-szoftverekről nyílt forráskódú alternatívákra állították át. Emellett új megoldásokat kerestek a banki szolgáltatások és az egészségbiztosítás terén is, hogy minimalizálják a büntetőintézkedések hatását. A bíróság hivatalvezetője fel is szólította az Európai Uniót, hogy készüljön fel az úgynevezett blokkolási mechanizmus alkalmazására, amely megvédheti az európai országokat a szankciók extraterritoriális hatásaitól.
Marco Rubio külügyminiszter közleményében jelezte, hogy a szankciókat úgy alakították ki, hogy a részes államoknak lehetőségük legyen tárgyalásokat folytatni és megoldást javasolni az amerikai aggályok kezelésére. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy vagy az ICC vet véget a fenyegetéseinek, vagy az Egyesült Államok vet véget az ICC-nek, ami a bíróság felszámolására utaló szándékot jelez.
Az amerikai pénzügyminisztérium a bejelentéssel egyidejűleg négy általános engedélyt adott ki, amelyek bizonyos korlátozott tranzakciókat továbbra is lehetővé tesznek. Ezek közé tartoznak a távközlési, szoftveres és nyugdíjfizetési műveletek, amelyek enyhítik a szankciók azonnali hatásait. Rubio korábban már hangot adott annak, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és más országokat is arra buzdított, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, amerikai nyomásgyakorlást is kilátásba helyezve e célból.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása