Az Egyesült Államokban egyre hevesebb vitát vált ki a Flock Safety által fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő rendszámfelismerő kamerarendszer. A rendőrség által hatékony bűnfelderítési eszköznek tartott rendszer mára széles körű ellenállásba ütközik a lakosság és a politikusok körében. A napelemmel működő fekete kamerák terjedése aggodalmakat szül a magánélet védelmével és a potenciális visszaélésekkel kapcsolatban.
A Flock rendszer az elmúlt hónapokban az amerikaiak új közellenségévé vált, pártállástól függetlenül. Augusztusban országszerte tüntetések zajlottak a kamerák ellen, és számos önkormányzati gyűlésen követelték azok eltávolítását. Az emberek peres eljárásokat indítottak a cég ellen, sőt, egyesek saját kezűleg szerelték le vagy rongálták meg az eszközöket.
A politikai szféra is reagált a növekvő elégedetlenségre, különösen a novemberi félidős választások közeledtével. Demokrata és republikánus jelöltek egyaránt a Flock terjedésének ellenzésével igyekeztek megnyerni a választókat, a szenátus vizsgálatot indított, a képviselőház pedig törvényben tiltaná a szövetségi források felhasználását a telepítésre. Több államban és nagyvárosban felfüggesztették vagy elrendelték a kamerák leszerelését, Floridában például az állami autópályákról távolítják el őket.
A rendszerbe vetett bizalmat különösen aláásta, hogy kiderült: rendőrök országszerte arra használták a Flockot, hogy barátnőket, exeket, vagy más személyeket kövessenek és zaklassanak. Egy áprilisi tanulmány legalább 18 ilyen esetet azonosított, de a nyilvánosságra hozott vizsgálatok szerint ez a szám folyamatosan nőtt. A Washington Post augusztusi jelentése szerint legalább ötven rendőr ellen indult eljárás rendszámfelismerő rendszerekkel való visszaélés miatt, ebből 26 esetben magánéleti célokra használták az adatokat.
A USA Today augusztus végi vizsgálata szerint csak két hónap alatt 19 rendőr ellen indult eljárás illegális követés miatt, mely eseteket újságírók tártak fel, nem a rendőrség vagy a cég. Szeptember első hetében öt különböző államból érkezett hír hasonló visszaélésekről, köztük egy rendőrről, aki hét hónap alatt több mint kétezer alkalommal keresett rá barátnője rendszámára.
A Flock Safety nevű céget 2017-ben alapította Atlantában három fiatal, Garrett Langley vezetésével, azzal a céllal, hogy megoldatlan bűncselekmények felderítését segítse. Kezdetben lakóközösségeknek értékesítették a rendszert, majd 2020-tól kezdve rendőrségek is alkalmazni kezdték Texasban, ami gyors terjedéshez vezetett. A cég állítása szerint ma már mintegy hétezer rendőrkapitányság, azaz az összes amerikai rendőrség negyven százaléka használja a rendszerüket.
Jelenleg 49 államban több mint 120 ezer Flock kamera rögzíti az elhaladó járműveket, és az adatokat egy könnyen kereshető országos adatbázisban tárolja. A rendszer nem csupán a rendszámokat jegyzi fel, hanem a járművek márkáját, típusát, színét és egyedi ismertetőjegyeit is, mint például horpadásokat vagy matricákat. Emellett a kamerák az előttük elhaladó emberekről is készítenek felvételeket, és a rendőrök személyekre is rá tudnak keresni az adatbázisban.
A céggel szerződő rendfenntartó erők külön bírósági engedély nélkül férhetnek hozzá az egész adatbázishoz, beleértve az illetékességi területükön kívül rögzített adatokat is. Jogvédő szervezetek szerint ez sérti a negyedik alkotmánykiegészítést, amely a megalapozott gyanú nélküli házkutatásokat és motozásokat tiltja, ezzel védve a magánéletet.
A Flock rendszer által gyűjtött adatok mennyisége és hozzáférhetősége komoly aggodalmakat vet fel a magánélet védelmével kapcsolatban. Az amerikaiak egyre inkább a Kínában tapasztalható megfigyelőállam rémét látják megtestesülni a Flock kamerákban. Az ACLU jogvédő szervezet szakértője szerint a rendszer ellenállása pártállástól függetlenül széles körű, egyedül Donald Trump elnök fejezte ki támogatását.
A rendőrségi visszaélések mellett jogvédők vizsgálatai szerint a rendszert politikai tüntetéseken résztvevő emberek megfigyelésére is használták, gyakran homályos indokokkal leplezve az alkotmányos szólásszabadság gyakorlóinak követését. Emellett állatvédő aktivistákat, rendőrök ellen feljelentést tevő személyeket, sőt, egy önmagán abortuszt végrehajtó nőt is követtek a rendszer segítségével. A szövetségi idegenrendészet (ICE) és a határőrség is alkalmazta a Flockot illegális bevándorlók felkutatására.
A Flock Safety a visszaélésekre reagálva tavaly decemberben módosította rendszerét, ám jogvédők szerint ez inkább a visszaélések felderítését nehezítette meg, mintsem az elkövetésüket. A cég a felelősséget a rendőrökre hárítja, mondván, ők is esendő emberek. Azonban a jogvédők hangsúlyozzák, hogy a rendszer alapvető problémája, hogy minden rendőr bírósági engedély nélkül követheti az emberek mozgását.
A Flock Safety augusztusban új biztonsági fejlesztéseket jelentett be, melyek értelmében az adatokat 30 nap helyett hét nap után törlik. Jogvédők azonban úgy vélik, ezek a változtatások nem elégségesek, és nem akadályozzák meg a visszaéléseket, mivel a rendszer továbbra is tárolja olyan emberek rendszámait, akik nem követtek el bűncselekményt. A cég továbbra is azzal érvel, hogy rendszere fantasztikus eszközt ad a rendőrök kezébe.
A Flock vezérigazgatója korábban azt jósolta, hogy tíz éven belül kameráik szinte minden bűncselekményt felszámolnak az Egyesült Államokban. A cég állítása szerint több mint egymillió nyomozást támogattak, és tízezernél több eltűnt személyt találtak meg a rendszer segítségével. Azonban az egyre növekvő közutálat és a politikai nyomás rávilágít a technológia és a magánélet védelme közötti feszültségre az amerikai társadalomban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása