Harmincnégy évvel az 1992-es eltűnésüket követően azonosították két belga hegymászó holttestét a svájci Alpokban. A maradványokat a Wallis kanton-beli Saas-Grund közelében fedezték fel július 26-án, egy olvadó gleccser felszínre hozta őket. Az orvosszakértői vizsgálatok és a DNS-összehasonlítások hivatalosan is megerősítették, hogy a két férfiról van szó, akik több mint három évtizeddel ezelőtt tűntek el a térségben.
A Wallis kantoni rendőrség tájékoztatása szerint a két hegymászó 1992. szeptember 4-én indult útnak egy turistaházból, azzal a céllal, hogy megmásszák a több mint 4000 méter magas Weissmies csúcsát. Az út során eljutottak egy másik kunyhóig, azonban a kedvezőtlen időjárási viszonyok megakadályozták őket abban, hogy elérjék végső céljukat, a csúcsot.
Az eltűnésüket követő hónapokban számos kutatási műveletet indítottak a hegyimentők és a hatóságok. A keresések során egy hátizsákot sikerült megtalálni, de a két túrázóra nem bukkantak rá. Az évek során a remény egyre halványult, ahogy a hegymászók sorsa ismeretlen maradt.
A helyi rendőrség közleménye rámutatott, hogy az Alpokban zajló gleccserolvadás következtében időről időre előkerülnek olyan személyek maradványai, akik évtizedekkel ezelőtt tűntek el a hegyekben. Ez a jelenség nem egyedi, és a klímaváltozás egyik látható következménye a magashegyi környezetben. A Wallis kantoni rendőrség több mint száz éve vezet nyilvántartást a hegyekben eltűnt személyekről, ami jól mutatja az ilyen esetek gyakoriságát és a hegyvidéki túrázás veszélyeit.
Az azonosítás harmincnégy év után lezárja a családok számára a bizonytalanság hosszú időszakát, és lehetőséget ad a méltó búcsúra. Az eset emlékeztet a hegyek tiszteletére és a biztonságos felkészülés fontosságára a magashegyi expedíciók során, különösen a változékony időjárási körülmények között. Ugyanakkor rávilágít a globális felmelegedés és a gleccserek visszahúzódásának drámai hatásaira is, amelyek rég elfeledett titkokat hoznak felszínre az Alpokban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása