A Kolibri Színház körül kiéleződött a helyzet, miután egy névtelen közlemény súlyos vádakat fogalmazott meg a színház vezetésével és működésével kapcsolatban. A Facebookon terjedő írásra a színház vezetése is reagált, cáfolva a felvetéseket és bemutatva az elmúlt időszak eredményeit. Ez a vita rávilágít a gyermekszínházi intézmény belső feszültségeire és a menedzsmenttel szembeni elégedetlenségre.
Egy „a Kolibri Színház munkavállalói” nevében megfogalmazott, névtelen közlemény terjedt el a közösségi médiában, amelyet a Budapesti Operettszínház munkatársai is megosztottak. A levél szerint a színház „megfullad”, és az elmúlt másfél évben szakmailag és emberileg is nehezen élhető körülmények között dolgoznak. A munkavállalók állítása szerint a hivatalos csatornákon küldött jelzéseikre nem kaptak érdemi választ a fenntartó minisztériumtól és a fővárostól.
A közlemény nepotizmust, megosztottságot és folyamatos megfigyelést említ, ahol a hűség fontosabbá vált a szakmai minimumoknál. A munkatársak szerint a kialakult besúgóhálózat miatt rossz a hangulat, és a kiszámíthatatlanság, bizalomvesztés megnehezíti az alkotó munkát. Azt is kifogásolják, hogy a működés „gyárrá duzzadt”, koncepció nélküli munkát várnak el, és nem készülnek a gyerekek korosztályos igényeire érzékeny előadások.
A névtelen szerzők vizsgálatot kérnek a színház alapító okiratban foglalt vállalásainak teljesítéséről és a munkakörülmények felülvizsgálatáról. Kérik Zalán János igazgató munkáltatói jogkörének felfüggesztését a vizsgálatok idejére, és új színházigazgatói pályázatot sürgetnek. A névtelenséget azzal indokolják, hogy retorziótól tartanak, és bent nem beszélhetnek szabadon.
A közlemény kitér Zalán János igazgató kinevezésének körülményeire, megemlítve, hogy Hankó Balázs idején, kormányzati döntéssel került a színház élére, a szakma és a társulat tiltakozása ellenére. Ezt a kinevezést jelentős felmondási hullám kísérte, és azóta is magas a fluktuáció a színházban. A munkavállalók szerint az elmúlt másfél évben alakult ki az a helyzet, amelyben ma dolgoznak.
A korábbi jelzések hiábavalósága vezetett ahhoz, hogy a nyilvánossághoz fordultak, segítséget kérve Budapest gyermekszínházának megmentéséhez. A közlemény szerint a színház profitorientáltan működik, és lenézi a gyerekközönséget.
A Kolibri Színház vezetése, „a Kolibri Színház közössége” aláírással, válaszolt az Index megkeresésére, értetlenségét fejezve ki a névtelen közlemény kapcsán. A vezetés szerint az abban megfogalmazott állítások ellentmondanak az intézmény elmúlt másfél évének dokumentálható működési eredményeivel. Kiemelték, hogy bár tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás jogát, a névtelen közlemény szerzőinek felhatalmazása és képviselt létszáma ismeretlen.
A színház vezetése hangsúlyozta, hogy a 2025 márciusában hivatalba lépett új vezetés egy jelentős gazdasági nehézségekkel küzdő intézményt vett át. Azóta azonban mérhető és dokumentálható előrelépéseket értek el: a 2024-es 46 millió forintos negatív adózott eredményt 2025-ben 7,9 millió forintos pozitív eredmény váltotta fel, ami közel 54 millió forintos javulást jelent. A saját értékesítési árbevétel 79,1 millió forintról 95,3 millió forintra nőtt, miközben átlagosan több mint 20 százalékos béremelés valósult meg.
A gazdasági eredmények mellett a vezetés szakmai megújulásról is beszámolt: új bemutatók, megújult repertoár, szakmai együttműködések és infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. A 2026/27-es évad indulásáig 4000 bérletet értékesítettek, és korszerűsítették a játszóhelyeket. A Kolibri Színház állítása szerint valamennyi korosztály számára kínál előadásokat, ezért vitatják azt az állítást, hogy szakmai koncepció nélkül, a gyermekközönség igényeit figyelmen kívül hagyva működnének.
A színház vezetése szerint az intézmény nem profitorientált vállalkozás, hanem kulturális közfeladatot lát el, és a felelős gazdálkodás alapvető a művészeti értékek megőrzéséhez. Kiemelték, hogy a munkavállalókkal folytatott párbeszéd, a belső kommunikáció és az átláthatóság fejlesztése is kiemelt szerepet kapott. Működik az Üzemi Tanács, a Művészeti Tanács és az Etikai Bizottság, amelyek fórumot biztosítanak a munkavállalói érdekek képviseletére és a problémák jelzésére.
A vezetés kész bemutatni azokat az intézkedéseket és folyamatokat, amelyek a munkavállalói párbeszédet és a kiszámíthatóbb működést szolgálják. A névtelen közlemény terjesztésének körülményei további kérdéseket vetnek fel, mivel a belső fórumokon nem érkezett olyan súlyú jelzés, amely alátámasztaná a nyilvánosságban megfogalmazott vádakat. A színházvezetés hangsúlyozza, hogy az intézmény nem megfullad, hanem fejlődik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása