A budapesti Villányi út 11-13. szám alatti, egykori pártiskola épülete ideiglenes műemléki védettséget kapott a fővárosi kormányhivataltól. Ez a határozat egy évre megakadályozza az értékes későmodern ingatlan lebontását, amelynek helyén egy 140 lakásos luxuslakóparkot terveztek. A döntés a helyi civil szervezetek kitartó fellépésének köszönhető, akik az épület megmentéséért kampányoltak, kiemelve annak építészeti és városképi jelentőségét a fővárosban.
Idén augusztusban a Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimrevárosért Mozgalom fordult a kormányhoz, mivel az épület megmentésének egyetlen esélyét ebben a hivatalos beavatkozásban látták. A kulturális tárca felkérésére Budapest Főváros Kormányhivatala hivatalosan is elrendelte a XI. kerületi, Villányi út 11-13. szám alatti ingatlan ideiglenes védelmét. Ez a státusz arra szolgál, hogy veszélyeztetett építészeti érték esetén a döntéshozók gyorsan közbeléphessenek a visszafordíthatatlan károk megelőzése érdekében, biztosítva az alapos felmérés lehetőségét. A határozat egy éven át a végleges műemléki védelemmel azonos biztonságot nyújt, miközben a szakemberek elvégzik az épület részletes értékvizsgálatát és felmérik annak műemléki potenciálját.
Az ingatlan hosszú távú megmaradása azonban csak akkor garantált, ha a vizsgálat eredményei alapján később miniszteri rendelet mondja ki a végleges védettséget. A civil fellépést az indokolta, hogy a Feneketlen-tó és a Szent Imre-templom közvetlen szomszédságában álló, egykori MSZMP-pártiskola helyén a Forestay-csoport egy 140 lakásos óriástömböt építene, ami jelentősen átalakítaná a környék arculatát. Ez a nagyszabású beruházás a Lakhatási Tőkeprogram 20 milliárd forintos támogatásával valósulna meg, amelyet még a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca hagyott jóvá. A projekt finanszírozása és a tervezett épület mérete is komoly aggodalmakat vetett fel a helyi közösségben és az építészet iránt érdeklődők körében, különösen a városrész beépítettsége miatt.
A civilek szerint a tervezett fejlesztés nem csupán egy jó állapotú épület megsemmisítésével járna, hanem jelentősen növelné a Gellért-hegy lejtőjének beépítettségét, ami hosszú távon károsíthatja a zöldfelületeket. Emellett komoly közlekedési terhelést róna a környékre, ami rontaná az ott élők életminőségét és a városrész fenntarthatóságát. Az épület a 20. századi későmodern építészet kiemelkedő alkotása, amely harmonikusan illeszkedik a városképbe, és korábban az Általános Vállalkozási Főiskolának is otthont adott, így kulturális és oktatási múlttal is rendelkezik. A Lakóterv építészei, Balogh István és Molnár János, kifejezetten törekedtek a reprezentatív külső és belső megjelenésre, amit a nagyvonalú térszervezés és a minőségi anyaghasználat is tükröz.
Az épület belső tereinek meghatározó eleme az aulában található, Krizsán István által készített, 4,5-szer 11 méteres absztrakt óriásmozaik, amely művészeti értékével is hozzájárul az ingatlan jelentőségéhez és egyediségéhez. Az ideiglenes védelem egy év haladékot biztosít a szakértői vizsgálatok elvégzésére, amelyek során alaposan felmérik az épület építészeti és kulturális értékét, valamint a városképi illeszkedését és környezeti hatásait. Ez az időszak kulcsfontosságú annak eldöntésében, hogy az ingatlan hosszú távon is megőrizhető-e a budapesti épített örökség részeként, vagy végleg lebontásra kerül. A végső döntés egy miniszteri rendelet formájában várható, amely meghatározza az épület sorsát és precedenst teremthet hasonló műemlékvédelmi esetekben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása