A magyarországi vagyonadó-tervezet, amelyet október 6-án bocsátottak társadalmi vitára, egy jelentős, ám feltehetően véletlen hibát tartalmaz, amely komoly aggodalmakat vet fel a külföldi tulajdonú, hitelből finanszírozott ingatlancégek jövőjével kapcsolatban. A jelenlegi formájában a jogszabálytervezet tömeges csődöket idézhetne elő ezen vállalkozások körében, ami jelentős hatással lenne a magyar ingatlanpiacra és a külföldi befektetők bizalmára.
A probléma gyökere az adóalap meghatározásában rejlik. A tervezet szövegezése szerint a külföldi tulajdonban lévő ingatlancégeknek nem a valós, adósságokkal csökkentett nettó vagyonuk után kellene adózniuk, hanem a bruttó ingatlanértékük alapján. Ez a megközelítés éles ellentétben áll a belföldi cégekre vonatkozó szabályozással, amelyek esetében a nettó vagyon az adózás alapja. Ez a diszkriminatív különbségtétel rendkívül magas adóterhet róna a külföldi befektetőkre, ami sok esetben felemésztené a vállalatok teljes éves nyereségét, sőt, akár veszteségbe is taszítaná őket.
Az adóssággal terhelt ingatlanok bruttó értékének adóztatása különösen súlyos következményekkel járna a hitelből finanszírozott projektek esetében. Az ingatlanfejlesztések és -vásárlások jelentős része banki hitelek bevonásával történik, és a cégek valós pénzügyi helyzetét a nettó vagyon, azaz az eszközök és a kötelezettségek különbsége tükrözi. Amennyiben a bruttó értéket veszik alapul, az figyelmen kívül hagyja a vállalatok jelentős hitelállományát, ami torzított és fenntarthatatlan adóalapot eredményez. Ez a helyzet ellehetetlenítené a külföldi tőkével működő ingatlancégek működését Magyarországon, és hosszú távon elriaszthatná az új befektetőket is.
A tervezet jelenlegi formája nem csupán a profitabilitást veszélyezteti, hanem a vállalkozások fizetőképességét is. Egy olyan adóteher, amely meghaladja az éves nyereséget, vagy annak jelentős részét elvonja, megakadályozza a cégeket abban, hogy beruházzanak, fejlesszenek, vagy akár egyszerűen fenntartsák működésüket. Ez a forgatókönyv a külföldi tulajdonú ingatlancégek tömeges csődjéhez vezethet, ami dominóeffektust indíthat el az építőiparban, a szolgáltató szektorban és a pénzügyi szektorban egyaránt. A csődök munkahelyek megszűnését, befektetések elmaradását és az állami bevételek csökkenését vonhatják maguk után.
Fontos hangsúlyozni, hogy a probléma vélhetően nem szándékos, hanem egy technikai jellegű hiba eredménye a jogszabály szövegezésében. Információk szerint a törvényalkotó figyelmét már felhívták erre a súlyos hiányosságra. Ez a tény ad értelmet és jelentőséget a társadalmi vitának, amelynek célja éppen az, hogy az ilyen jellegű hibákat még a jogszabály hatályba lépése előtt azonosítsák és kijavítsák. A társadalmi egyeztetés során beérkező észrevételek és javaslatok kulcsfontosságúak a tervezet finomításához és egy olyan vagyonadó-rendszer kialakításához, amely igazságos, arányos és nem veszélyezteti a gazdasági stabilitást.
A szakértők és az érintett iparági szereplők visszajelzései alapján várható, hogy az illetékesek ki fogják küszöbölni ezt a problémát a végleges jogszabály megalkotása előtt. Egy ilyen korrekció elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország megőrizze vonzerejét a külföldi befektetők számára, és elkerülje az ingatlanpiac destabilizálódását. A vagyonadó bevezetésének célja a költségvetési bevételek növelése, azonban egy hibásan megfogalmazott tervezet éppen az ellenkező hatást érheti el, károkat okozva a gazdaságnak és a befektetési környezetnek. A társadalmi vita tehát kritikus fontosságú platformot biztosít a jogalkotási folyamat minőségbiztosításához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása