A pesti Váci úton zajló, mintegy 500 milliárd forintos összköltségvetésű Láng Negyed ingatlanfejlesztés jelentős pénzügyi terhet és komoly kockázatokat hagyott hátra az előző kormányzati ciklusból. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kulcsszerepet játszott a projekt finanszírozásában, 70 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket, emellett hatalmas garanciavállalással is támogatta a beruházást. Az új kormánynak most ezekkel a súlyos, nehezen felbontható kötelezettségekkel kell megküzdenie, amelyek komoly kihívást jelentenek a költségvetési stabilitás szempontjából.
A Láng Negyed projekt mögött az orosz származású milliárdos, Ruszlan Rahimkulov és üzlettársa, Zentai Péter áll. A fejlesztést a Southblaze Kft. valósítja meg, amely 2026 februárjában 100 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket. Ebből az összegből az MFB jegyezte le a 70 százalékát, azaz 70 milliárd forintot, titokban. Ez a jelentős állami szerepvállalás a magánszektorban egy olyan időszakban történt, amikor a piaci finanszírozás is elérhető lett volna a projekt számára. A fennmaradó 30 milliárd forintot a beruházók piaci hitelekből fedezték. A megállapodás értelmében a tőke visszafizetése csak 2031-ben esedékes, addig csupán a kamatokat kell törleszteni, ami hosszú távú elkötelezettséget jelent az állam számára.
Érdekesség, hogy bár Rahimkulov családjának vagyona a hírek szerint meghaladja az 1100 milliárd forintot, a Láng Negyed projektbe mindössze 30 milliárd forint saját tőkét fektettek be. Ez a tőkeszerkezet, ahol a saját forrás aránya viszonylag alacsony az állami támogatáshoz képest, felveti a kockázatok megosztásának kérdését. Az állami szerepvállalás azonban nem merült ki a kötvényvásárlásban. Az MFB egy 39 milliárd forintos bankgaranciával is jótállt a kivitelező, a Bayer Construct munkájáért. Ez a garancia különösen kockázatossá vált, mivel az építőipari cég a zuglói állami irodaház-vásárlások leállítása miatt csődközeli helyzetbe került. Amennyiben a Bayer Construct nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, az ebből fakadó terhek – beleértve a garanciavállalásból eredő kifizetéseket – az adófizetőkre hárulhatnak, ami további milliárdos kiadást jelenthet a központi költségvetés számára.
A Láng Negyed beruházás mellett egy másik jelentős, az előző kormány által vállalt kötelezettség is terheli a magyar államot. Egy külön megállapodás értelmében a magyar állam mintegy 150 milliárd forintból építene ingyenes székházat a Nemzetközi Úszószövetségnek (World Aquatics). Ez a projekt, hasonlóan a Váci úti fejlesztéshez, jelentős forrásokat von el az állami költségvetésből, és hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget jelent. Ezek a súlyos, és a jelenlegi információk szerint nehezen felbontható pénzügyi elkötelezettségek jelentős kihívást jelentenek az új kormány számára, hiszen a már megkötött szerződések felülvizsgálata vagy felbontása komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat.
A kötvényjegyzésről szóló döntés még az előző kormány idején született meg, azonban az ebből adódó esetleges kockázatok már az utódokat érintik. Az első problémák már a nyáron megmutatkoztak, amikor a jelenlegi kormány kezdeményezte a beruházás kiemelt státuszának visszavonását, legalábbis a terület északi részén, ahol még nincsenek meg az építési engedélyek. Ez a lépés rávilágít a projekt körüli bizonytalanságokra és a jövőbeni lehetséges komplikációkra, valamint arra, hogy a kormányzat igyekszik felülvizsgálni a korábbi döntéseket.
Az ingatlanfejlesztés, amely Budapest egyik legnagyobb projektje, a Váci út 152–156. szám alatt valósul meg. A Southblaze Kft. tulajdonosai, Rahimkulov és Zentai Péter, aki többek között a Hilaris Hotels szállodalánc birtokosa is, jelentős szereplői a magyar ingatlanpiacnak. A projekt mérete és az állami szerepvállalás mértéke miatt a Láng Negyed beruházás kiemelt figyelmet kapott, és a jövőben is a gazdasági és politikai diskurzus fontos témája maradhat. A közvélemény és a szakértők egyaránt figyelemmel kísérik majd, hogyan sikerül az új kormányzatnak kezelnie ezeket a korábbi döntésekből eredő, jelentős pénzügyi terheket és kockázatokat. A helyzet komplexitását növeli, hogy a kötelezettségek felbontása vagy módosítása jogi és gazdasági szempontból is bonyolult lehet, és potenciálisan hosszú távú pereskedésekhez vezethet. Az állami garanciák és a kötvényvásárlások révén az adófizetők pénze közvetlenül érintetté vált a projekt sikerében vagy kudarcában, ami különösen érzékennyé teszi az ügyet. A Láng Negyed ingatlanfejlesztés így nem csupán egy magánberuházás, hanem egy olyan ügy, amelynek kimenetele szélesebb körű gazdasági és költségvetési hatásokkal járhat, befolyásolva a jövőbeni állami beruházások megítélését és finanszírozási gyakorlatát is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása