A frissen kihirdetett 2026. évi LVIII. törvény alapvető átalakításokat vezet be Budapest városfejlesztési, vagyonkezelési és beruházási folyamataiba. A jogszabály célja a fővárosi fejlesztések összehangolása és a közterületek egységesebb kezelése, miközben érinti a hazai útdíjfizetési rendszer működését is.
A törvény egyik kulcsfontosságú eleme a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) újraindítása, amely a kormány és a főváros közötti koordinációs és javaslattevő fórumként működik. A 2018-ban létrehozott testület feladata a budapesti és agglomerációs fejlesztések összehangolása, tíz tagból áll, egyenlő arányban delegálva a kormány és a Fővárosi Önkormányzat részéről. Az elnöki tisztséget a miniszterelnök vagy kijelölt miniszter tölti be, társelnöke a főpolgármester, a döntéshozatal pedig egyhangú szavazást igényel.
A jogszabály értelmében Belváros-Lipótváros Önkormányzatától számos kiemelt budapesti közterület kerül a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe 99 évre, ingyenesen. Ezek közé tartozik a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér, a József Attila utca, valamint az Erzsébet tér egyes részei. Az intézkedés célja a fővárosi közösségi terek egységes fenntartása, és lehetővé teszi a Főváros számára, hogy kártalanítás nélkül felmondja a kerület által korábban kötött szerződéseket, a kerület pedig nem érvényesíthet megtérítési igényt korábbi beruházásai után. Emellett bizonyos XXII. kerületi, Duna-parti ingatlanok is a Fővároshoz kerülnek.
A Városliget megújításával kapcsolatban a törvény preambuluma rögzíti, hogy a zöldterületek növelése és új középületek elkerülése a cél. Ennek érdekében a jogszabály szétválasztja az üzemeltetési és beruházási feladatokat. A parkfenntartás továbbra is a vagyonkezelő feladata marad, míg a fejlesztések építtetői feladatait a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szerv veszi át. Az újonnan felépített építmények 100 százalékos állami tulajdonba kerülnek.
A Népligetben található, hosszú ideje zárva tartó Budapesti Planetárium épülete és teljes technológiai berendezése a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagyonkezeléséből ingyenesen a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerül, az intézmény megújítása és újbóli látogathatóvá tétele céljából. Hasonlóan a Városligethez, a Budai Palotanegyeddel összefüggő állami beruházások építtetői feladatait is az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szerv veszi át, amely automatikusan a korábbi építtető helyébe lép az engedélyekben.
A törvény az útdíjszolgáltató társaság, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. működését is érinti. Amennyiben a társaság más feladatokat is ellát, az útdíjszedési tevékenységet önálló, jog- és ügyfélképességgel rendelkező, saját vezetővel működő, számvitelileg teljesen elkülönített szervezeti egységen keresztül kell végeznie.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa már 2018-ban létrejött, mint a kormány és a főváros közötti párbeszéd és koordináció eszköze, melynek mostani felélesztése a budapesti fejlesztések új lendületét hivatott biztosítani. A közterületek vagyonkezelésének átadása a fővárosnak a közösségi terek egységesebb és hatékonyabb fenntartását célozza, reagálva a korábbi széttagolt kezelés kihívásaira. A Városliget esetében a zöldterületek növelésének és az új épületek elkerülésének hangsúlyozása a korábbi fejlesztési vitákra adott válaszként értelmezhető.
A Budapesti Planetárium hosszú ideje tartó bezárása és elhanyagolt állapota régóta igényelt megoldást, melyet a mostani vagyonkezelői átadás igyekszik orvosolni. A Budai Palotanegyed fejlesztései, hasonlóan a Városligethez, kiemelt állami beruházások, amelyek esetében a központi irányítás megerősítése a cél. Az útdíjszolgáltató működésének szabályozása a transzparencia és az egyértelmű feladatmegosztás elvét szolgálja.
A törvény jelentős hatással van Budapest városképére és fejlesztési irányaira. Az FKT újraindítása lehetőséget teremt a kormány és a főváros közötti szorosabb együttműködésre, ami elengedhetetlen a nagyszabású városi és agglomerációs projektek sikeres megvalósításához. A közterületek fővárosi kezelésbe adása egységesebb arculatot és magasabb színvonalú fenntartást ígér a belváros kiemelt terein, hozzájárulva a város élhetőségének javításához.
A Városliget és a Budai Palotanegyed fejlesztéseinek új keretek közé helyezése, valamint az építési feladatok állami kézbe kerülése egyértelműsíti a felelősségi köröket és felgyorsíthatja a projektek előrehaladását. A Planetárium megújítása és újbóli megnyitása fontos kulturális és tudományos értékkel bír a főváros számára. Az útdíjszolgáltató tevékenységének elkülönítése pedig hozzájárulhat a szolgáltatás hatékonyságának és átláthatóságának növeléséhez.
A törvény rendelkezéseinek döntő többsége, beleértve a vagyonkezelői jogok átadását a Főváros és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részére, 2026. október 1-jén lép hatályba. Ez a dátum jelzi a budapesti városfejlesztés új korszakának kezdetét, amelyben a központi és a fővárosi vezetés közötti koordináció, valamint a közterületek egységes kezelése kap hangsúlyt. Az elkövetkező időszakban derül ki, hogy az új struktúra mennyire lesz hatékony a gyakorlatban, és hogyan befolyásolja Budapest jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása