A magyar építőipar és építésgazdaság jelentős átalakulás előtt áll, miután Szemerey Samu államtitkár és országos főépítész bemutatta a Közlekedési és Beruházási Minisztérium átfogó reformterveit. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közgyűlésén ismertetett elképzelések célja a szektor hosszú távú stabilitásának és versenyképességének erősítése.
A tervek középpontjában három kulcsfontosságú terület áll: az állami megrendelésektől való függőség mérséklése, a városépítészeti minőség színvonalának emelése, valamint a piaci verseny átláthatóbbá tétele. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy e célok elérése érdekében felülvizsgálják az Állami beruházási kerettörvényt és a Közbeszerzési törvényt is, amelyek alapvetően befolyásolják az építőipari projektek megvalósítását és finanszírozását.
Az építésgazdaságot terhelő rendszerszintű feszültségek
Szemerey Samu előadásában részletesen kitért azokra a rendszerszintű feszültségekre, amelyek jelenleg az építésgazdaságot terhelik. Ezek a problémák mikrogazdasági és makrogazdasági szinten egyaránt megfigyelhetők, és egymással összefüggésben akadályozzák az ágazat hatékony működését.
Mikrogazdasági szempontból a vállalkozások számos kihívással szembesülnek. Ide tartoznak a kapacitásproblémák, amelyek a munkaerőhiányból vagy a géppark elégtelenségéből adódhatnak. A visszafogott kereslet szintén nehezíti a cégek helyzetét, hiszen kevesebb megrendelés érkezik, ami a bevételkieséshez vezethet. Emellett a hatékonysági kihívások és a finanszírozási nehézségek is jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, befolyásolva beruházási és fejlesztési képességüket.
A makrogazdasági környezet sem kedvez az építőiparnak. A magas kamatszint drágítja a hitelezést, ami visszaveti a beruházási kedvet. Az uniós források akadozása további bizonytalanságot okoz, mivel sok projekt számítana ezekre a támogatásokra. Az állami költségvetési egyensúly megőrzésének kényszere szintén korlátozza az állami megrendelések volumenét, míg az elhalasztott projektek újraindításának bizonytalansága tervezhetetlenné teszi a jövőt az ágazati szereplők számára.
Öt strukturális dilemma és a megoldás útja
Az államtitkár öt strukturális dilemmát is azonosított, amelyek megoldása elengedhetetlen az építőipar hosszú távú fejlődéséhez. Ezek a dilemmák rávilágítanak az ágazat mélyebb problémáira, és komplex megközelítést igényelnek.
Az egyik ilyen dilemma az építőanyag-újrahasznosítás piaci alapúvá tétele. Jelenleg az újrahasznosított anyagok felhasználása nem minden esetben versenyképes a primer anyagokkal, ezért olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek ösztönzik a körforgásos gazdaság elveinek érvényesülését az építőiparban. Ez hozzájárulhat a fenntarthatósághoz és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához.
A vállalkozásszerkezet elaprózottsága szintén komoly kihívást jelent. A sok kis cég nehezen tudja felvenni a versenyt a nagyobb, tőkeerősebb szereplőkkel, és a hatékonyság is alacsonyabb lehet. A konszolidáció és a nagyobb, stabilabb vállalkozások megjelenése hozzájárulhatna az ágazat stabilitásához és innovációs képességéhez.
A lakáspiaci túlárazás korrekciója is kiemelt fontosságú. A túlzottan magas lakásárak akadályozzák a lakosság hozzáférését az ingatlanokhoz, és torzítják a piacot. A szabályozási és gazdasági eszközökkel történő beavatkozás célja a reálisabb árszínvonal kialakítása és a lakáshoz jutás megkönnyítése.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezen strukturális dilemmák megoldásához az ágazati szereplők, azaz a vállalkozások, szakmai szervezetek és a kormányzat közötti szoros együttműködésre van szükség. A közös gondolkodás és a párbeszéd elengedhetetlen a fenntartható és hatékony megoldások kidolgozásához.
A bejelentés egybeesik a Portfolio Future of Construction konferenciájával, ahol Szemerey Samu mellett Koji László, az ÉVOSZ elnöke is előadást tart. A konferencia lehetőséget biztosít az ágazati szereplőknek, hogy megvitassák a bejelentett változásokat és a jövőbeli irányokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása