Donald Trump korábbi amerikai elnök ismét éles kritikával illette a Nobel-békedíj odaítélésének folyamatát, miután idén sem őt választották az elismerésre. Trump "kitörölhetetlen szégyenfoltnak" és "kínosnak" nevezte a döntést, kifejezve elégedetlenségét Norvégiával szemben. Az idei díjat Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ egykori emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) volt bírája kapta.
Donald Trump egy New York állambeli kampánygyűlésen fejezte ki nemtetszését a Nobel-békedíj idei odaítélése kapcsán. Kijelentette, hogy a bizottság döntése "szégyenletes és kínos", és Norvégián "kitörölhetetlen szégyenfoltot" hagyott. Az exelnök hangsúlyozta, hogy nyolc háborút zárt le hivatali ideje alatt, és további kettő lezárása vagy megnyerése előtt állt. Trump szerint a Nobel-békedíjat "radikális ideológusok" hiteltelenítették el, akik "demokráciaellenesek és a civilizáció ellenségei".
Az idei díjazott, a 85 éves Navi Pillay, aki korábban az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája volt, a nemzetközi jog intézményeit érő politikai támadásokra hívta fel a figyelmet. A Nobel-bizottság indoklása szerint Pillay kiválasztásával éppen ezekre a támadásokra kívánták felhívni a figyelmet. Pillay a díjat a nemzetközi bűncselekmények túlélőinek és az igazságszolgáltatás védelmezőinek ajánlotta, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos politikai támadások alatt állnak.
Trump már közel egy évtizede nyíltan és zárt ajtók mögött is panaszkodik amiatt, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Tavalyi sértődöttsége akkor érte el csúcspontját, amikor a venezuelai szabadságjogokért küzdő Corina Machado lett a díjazott. Machado egy személyes találkozó alkalmával felajánlotta Trumpnak a díjat, aminek az exelnök örült, de a norvég Nobel Intézet közölte, hogy az elismerés nem átruházható. Trump mostani megjegyzéseiből is arra lehet következtetni, hogy ezt a helyzetet sem tartotta igazi elismerésnek.
A norvég miniszterelnök már tavaly is megpróbálta elmagyarázni az amerikai elnöknek, hogy a díj odaítéléséről nem a norvég kormány, hanem egy független, Norvégiában működő bizottság dönt. A Nobel-bizottság öt tagját a norvég parlament, a Storting nevezi ki, és kizárólagos felelősséggel hozza meg döntését, szakértői vélemények kikérésével. A kitüntetést a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői, a népek közötti testvériség élharcosai, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
A Nobel-békedíj körüli vita rávilágít a nemzetközi jog és intézmények elleni növekvő politikai nyomásra. Az amerikai kormány a Nobel-döntés bejelentését követő órákban szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Trump elnök soha nem fogja megengedni, hogy az ICC amerikai állampolgárok ellen indítson büntetőeljárást. Hozzátette, hogy az ICC-nek fel kell hagynia a fenyegetéseivel, vagy az Egyesült Államok vet véget a működésének, és elvárja szövetségeseitől is a bíróság "fékezését".
Trump régóta bírálja az ICC-t, különösen a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancs, valamint az amerikai katonák afganisztáni cselekményeit érintő vizsgálat miatt. Navi Pillay is kiemelte beszédében az ICC elleni fellépést, mint a nemzetközi jogot érő támadások egyik példáját. Szerinte ezek a törekvések veszélyeztetik a nürnbergi perek óta elért eredményeket, és egy olyan világba sodorhatnak, ahol a hatalom, nem pedig a jog dönti el, kinek a szenvedése számít.
A Nobel-békedíj odaítélése és az azt követő reakciók szélesebb körű nemzetközi feszültségeket is tükröznek. Az izraeli külügyminisztérium élesen bírálta Navi Pillayt, Izrael-ellenességgel, hazugságok terjesztésével, gyűlöletkeltéssel és vérvád hangoztatásával vádolva meg. A minisztérium közleménye szerint Pillay kitüntetése nem az igazságosság elismerése, hanem a díj "groteszk felhasználása" az Izrael-ellenes gyűlölet és előítéletek legitimálására. A közlemény Joseph Goebbelst is megemlítette, utalva a náci Németország propagandaminiszterére.
Ez a helyzet rávilágít a nemzetközi intézmények, mint az ICC, és a nemzetközi jog folyamatos kihívásaira, valamint a politikai szereplők eltérő értelmezéseire a béke és az igazságosság fogalmairól. A Nobel-békedíj körüli vita így nem csupán egy személyes sértettség kifejezése, hanem egy szélesebb geopolitikai és jogi kontextusba ágyazódó konfliktus része. A nemzetközi közösség számára továbbra is kihívást jelent a nemzetközi jog és az emberi jogok védelmének biztosítása a politikai nyomás ellenére.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása