Látványosan megtorpant a belföldi költözési kedv Magyarországon, ami az elmúlt több mint egy évtized egyik legalacsonyabb értékét jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben mindössze 226 ezer ember változtatott lakóhelyet, ami jelentős visszaesés a megelőző évekhez képest. Ez a szám alacsonyabb a 2024-ben mért 242 ezres szintnél, és 2015 óta csupán egyszer, 2023-ban volt ennél is kevesebb a lakosság költözési aktivitása.
Érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus-járványt követő csúcsidőszakban, 2021-ben még több mint 300 ezren váltottak hivatalosan is lakcímet, ami jól mutatja a jelenlegi mérséklődés mértékét.
Az OTP Ingatlanpont elemzése rámutat, hogy a költözési lendület lassulásában szerepet játszhatott az Otthon Start program. Ennek a programnak a kedvezményes hitelkonstrukciói révén sokan megtehették, hogy a megszokott lakóhelyükön maradjanak, és ott alakítsák ki otthonukat, ahelyett, hogy új településre költöznének. A program nem csupán a helyben maradást segítette elő, hanem a nagyvárosokon kívüli, vidéki ingatlanpiacot is jelentősen élénkítette.
A kedvező hitelkonstrukciók hatására bővült a helyi kínálat, ami hozzájárult ahhoz, hogy a vidéki területeken is vonzóbbá váljon az ingatlanvásárlás.
A belső vándorlási statisztikák részletesebb vizsgálata feltárja, hogy a költözések nagyjából felét a megyén belüli mozgások teszik ki. Ha ezeket a megyén belüli lakcímváltoztatásokat figyelmen kívül hagyjuk, és kizárólag a megyehatárokat átlépő, mintegy 115 ezer fős költözést vizsgáljuk, akkor kirajzolódik, hogy a központi régió vonzereje továbbra is töretlen. Majdnem minden második átköltöző ebbe a régióba, azaz Budapest és Pest megye területére tartott.
Pest megye bizonyult a legnépszerűbb célpontnak a megyehatárokat átlépő költözők körében, ahová az ország más részeiből 26 ezren érkeztek. Budapest sem maradt le sokkal, a főváros 25 500 új beköltözővel gyarapodott. Ez a két terület rendkívül erős kölcsönhatásban áll egymással, amit jól mutat, hogy a fővárosba érkezők 38 százaléka Pest megyéből költözött át.
Ez a tendencia aláhúzza a főváros agglomerációjának, valamint a közeli településeknek a jelentőségét a belső migrációban.
Regionális szinten továbbra is megfigyelhető a keleti országrészből a főváros felé irányuló stabil elvándorlás. Ez a tendencia hosszú ideje jellemző a magyarországi belső migrációra, és a gazdasági, munkaerőpiaci lehetőségek koncentrációjával magyarázható a központi régióban. Ezzel párhuzamosan azonban egy ellentétes irányú mozgás is kirajzolódik: a Balaton környéke és az olcsóbb vidéki régiók egyre több budapestit vonzanak.
Ez a jelenség arra utalhat, hogy egyre többen keresnek alternatívát a fővárosi életmóddal szemben, előnyben részesítve a nyugodtabb környezetet, a kedvezőbb ingatlanárakat vagy a természeti közelséget.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása