A Budapest Bábszínház „A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” címmel futó előadása évek óta kiemelkedő sikerrel fut, rendszeresen telt ház előtt. Ez a produkció jóval több, mint egy egyszerű színházi élmény, hiszen számos műfajt ötvöz magában. A nézők krimi, izgalom, misztikum, történelem, irodalom, valamint szín- és bábművészet egyedülálló kombinációját kapják, amely mélyreható élményt nyújt.
Az előadás egy nyomozás történetét bontja ki, amely egy Budapesti Irodalmi Múzeumban kezdődik. Itt nyitja meg Havasréti Benedict professzor, egy Walesben élő irodalmár, a Szerb Antal-emlékkiállítást. A megnyitón Láng Róbert Szerb Antal-kutató tart előadást az íróról, aki a huszadik század tragikus áldozata lett.
A békés esemény váratlanul bűnténnyé fajul, amikor Dinnyés Jani ipari alpinista agyonlövi Havasréti professzort. Ezt követően nyomozók, Mersz Inez és Zsolt halottkém, érkeznek a helyszínre, miközben a professzor a testén hagyott titkosírással üzen unokájának, Minkának. Ez a fordulat erősen emlékeztet Dan Brown „Da Vinci-kód” című regényének kezdetére.
A gyilkosság után Havasréti unokái, Minka és Brúnó, dr. Langgal együtt merülnek el a múlt megismerésébe. Céljuk, hogy megfejtsék a professzor halálának okát, amihez elengedhetetlen Havasréti gyerekkori naplójának elolvasása. A napló nem csupán Szerb Antal szellemiségét idézi meg, hanem a Rózsakeresztes Rend titkát is rejti, melynek megértéséhez kódokat kell megfejteni.
Az előadás Fábián Péter víziója, amelyben Szerb Antal „A Pendragon legenda” című műve és Dan Brown „Da Vinci-kód” története szervesen összefonódik. A produkció ügyesen parafrazeálja és hozza össze a két író eltérő, mégis hasonlóan titokzatos világát. A Szerb Antal-regények, mint „A királyné nyaklánca”, „Gondolatok a könyvtárban”, „Utas és holdvilág”, valamint „A világirodalom története” és József Attila művei is tetten érhetők az előadásban.
Szerb Antal, a neves író és irodalomtörténész, a huszadik század tragikus áldozata volt. 1945-ben, a második világháború utolsó évében, a nyilasok a balfi táborban verték agyon zsidó származása és gondolkodó ember mivolta miatt. Negyvenöt évet élt, de életműve a mai napig gondolkodásra készteti az embereket a világ működéséről és az emberi természetről.
Dan Brown és Szerb Antal egyaránt izgalmas történetek mesélői, akik titkok nyomába erednek. Műveikben gyakran foglalkoznak szabadkőművesekkel és rózsakeresztesekkel, az élet örökkévalóságával, az elixír keresésével, valamint a halál és feltámadás misztériumával. Az előadás felveti a kérdést, hogy Dan Brown olvasta-e Szerb Antal regényét, mielőtt saját maszonikus témájú műveit megírta.
„A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” nem csupán egy szórakoztató előadás, hanem egy mélyebb rétegeket feltáró műalkotás. A produkció filmszerű élményt nyújt, miközben a bábjáték olyan dimenziókat nyit meg, amelyekre a hagyományos film nem képes. A párhuzamos világok, a színek, a fények és a figurák azt az érzetet keltik, hogy a valóság többrétegű, és az emlékek nemcsak felidézhetők, hanem megidézhetők, láthatók és megtapasztalhatók.
Az előadást a titkok megfejtése tartja végig izgalomban, de az alapötlet és a bábművészet emeli igazán magas szintre. A látványvilág (Horváth Jenny, Szakács Ferenc) és a díszletkialakítás révén a nézők maguk is a történet részesévé válnak, egy kutatásba ágyazódva. A bábok, mint Szerb Antal, a gőte, Bonaventura Pendragon és Jean de la Motte, Hoffer Károly kiváló munkái, amelyek meseszerű megjelenésükkel a múltba repítenek.
A bábok mozgatásával az emlékek élő manifesztációivá válnak, ezzel is erősítve az előadás misztikus és történelmi mélységét. A produkció rávilágít a huszadik század brutalitására és Szerb Antal tragikus sorsára, miközben az emberi kíváncsiság, érzékenység és elaljasodás kérdéseit feszegeti.
Az elmúlt évek során „A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” semmit sem vesztett erejéből, sőt, beérett és még aktuálisabbá vált. A 2026-ban is releváns üzenete a hatalomért és tudásért vívott küzdelemről szól, amelyben sokan, akik felemelkedésre vágynak, elbuknak. Ez a történet kendőzetlen őszinteséggel mutatja be az emberi törekvések és bukások örök körforgását.
Az előadás egy olyan világba kalauzolja a nézőket, amelyet szándékosan próbálnak elrejteni előlük, ezzel is fokozva a titokzatosságot és a felfedezés örömét. A produkció egyedülálló módon egyesíti a különböző művészeti ágakat és irodalmi hagyományokat, teremtve egy felejthetetlen színházi élményt. A Budapest Bábszínház előadása emlékeztet arra, hogy a múlt eseményei és az irodalmi alkotások hogyan képesek párbeszédet folytatni a jelennel, és hogyan segíthetnek megérteni az emberi lét alapvető kérdéseit.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása