Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum korábbi főigazgatója, a közösségi médiában kérdést intézett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez. Érdeklődött az iránt, hogy miért lesz ingyenesen látogatható a múzeum a jövő heti újranyitásakor. A kérdés felvetette a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésének esetleges hiányosságait, és kritikát fogalmazott meg a médiával, valamint a közvéleménnyel szemben is.
Schmidt Mária a szombat reggeli posztjában nem csupán a Terror Háza ingyenes belépőjére fókuszált. Felvetette, hogy a kormány esetleg nem oldotta meg a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő csatlakoztatásának technikai kihívását. Ezenkívül élesen bírálta az általa "cselédmédiának" nevezett sajtóorgánumokat, amiért nem tették fel ezt a kérdést Tarr miniszternek. A volt főigazgató a hétköznapi embereket is megszólította, akik szerinte "szívecskés emojikkal árasztanák el" a miniszter közösségi oldalát, anélkül, hogy elgondolkodnának az ingyenesség okain.
A mostani konfliktus előzménye, hogy Tarr Zoltán miniszter szeptember 15-én felmentette Schmidt Máriát a Terror Háza Múzeum főigazgatói posztjáról. Ezzel egyidejűleg az intézményt átmenetileg bezáratta, szakmai felülvizsgálatra és a működéshez kapcsolódó jogok tisztázására hivatkozva. A múzeumot korábban működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány szeptember 1-jével megszűnt, feladatait pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át.
A bezárás rövid ideig tartott, mivel Tarr miniszter már szeptember 16-án bejelentette, hogy a múzeum szeptember 22-én újra megnyitja kapuit, miközben a szakmai felülvizsgálat megkezdődik. Schmidt Mária elmondása szerint nem kapott indoklást felmentéséről, és a döntésről a közösségi médiából értesült. Kijelentette, hogy nem tudott szakmai vagy tartalmi kifogásról a kiállítással kapcsolatban, és politikai indíttatásra gyanakodott a háttérben.
A Fidesz parlamenti frakciója is élesen reagált a történtekre, "megérkeztek az újkommunisták" címmel támadva a kormányt. A párt követelte a Terror Háza azonnali újranyitását, Schmidt Mária visszahelyezését, valamint Tarr Zoltán bocsánatkérését. A Fidesz hangsúlyozta a múzeum kiemelt jelentőségét az 1956-os forradalom 70. évfordulójának évében, és a bezárást történelmi, valamint politikai támadásként értékelte.
A politikai feszültség tovább eszkalálódott, amikor Bayer Zsolt és több jobboldali közéleti személyiség szeptember 20-ra tüntetést hirdetett a Terror Háza elé. A demonstráció célja kifejezetten a múzeum bezárása elleni tiltakozás volt, és olyan nevek csatlakoztak a felhíváshoz, mint Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László. A Fidesz emellett bejelentette, hogy október 23-i megemlékezését is a Terror Háza előtt tartja, de a Békemenet elmarad.
Az eredetileg egy múzeum vezetéséről, működtetéséről és szakmai felülvizsgálatáról szóló döntéssorozat rövid időn belül szélesebb politikai és emlékezetpolitikai konfliktussá alakult. A Terror Háza Múzeum, mint az 1956-os forradalom és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve, kiemelt szimbolikus jelentőséggel bír. Az intézmény körüli viták rávilágítanak a történelem értelmezésének és a nemzeti emlékezet alakításának folyamatos politikai érzékenységére.
A Fidesz reakciója, az "újkommunisták" vádja és a múzeum bezárásának történelmi támadásként való értékelése azt mutatja, hogy a párt számára ez az ügy túlmutat egy egyszerű személyi döntésen. A múzeum státusza és vezetése a kormány és a Fidesz közötti hatalmi dinamika, valamint az emlékezetpolitikai irányvonalak ütközőpontjává vált. Schmidt Mária kérdése az ingyenes belépésről tovább árnyalja a helyzetet, újabb frontot nyitva a vitában.
A Terror Háza Múzeum szeptember 22-i újranyitása, immár ingyenes belépéssel, egy új fejezetet nyit az intézmény történetében. A bejelentett szakmai felülvizsgálat eredményei, valamint az intézmény jövőbeni működtetésének részletei még ismeretlenek. A múzeum körüli politikai feszültség várhatóan fennmarad, különösen az október 23-i megemlékezés közeledtével, amelyet a Fidesz is a Terror Háza előtt tart.
A Tarr Zoltán miniszter és Schmidt Mária közötti személyes konfliktus, valamint a Fidesz és a kormány közötti szélesebb politikai nézeteltérés továbbra is meghatározó eleme marad a magyar közéletnek. Az ingyenes belépés okairól szóló vita, a pénztárgépek bekötésének kérdése, és a média szerepének bírálata mind hozzájárulnak a helyzet komplexitásához. A Terror Háza Múzeum így továbbra is a politikai diskurzus és az emlékezetpolitika egyik központi színtere marad.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása