A romániai politikai életet heves viták rázzák meg, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és két szélsőséges jobboldali formációval, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és az SOS Romániával együtt voksolt a képviselőház vezető tisztségeinek újraosztásáról. A szavazás során az RMDSZ mind a tizenhét jelenlévő képviselője támogatta a módosítást, amelynek eredményeként az AUR és az SOS Románia kulcspozíciókhoz jutott a házbizottságban. A szövetség vezetése kényszerhelyzetre és a magyar kártya előkerülésére hivatkozik, míg a bírálók elvek feláldozását és a hatalmi jelenlét túlértékelését vetik a párt szemére.
A román parlament őszi ülésszakának nyitányán a PSD a korábbi koalíciós partnerek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyett a szélsőséges AUR-t és az SOS Romániát emelte be a képviselőház vezetésébe. Az RMDSZ frakciója támogatta ezt a lépést, hozzájárulva ahhoz, hogy a soviniszta és magyarellenes retorikájáról ismert pártok vezető tisztségekhez jussanak. Az USR képviselőházi alelnöke, Cătălin Drulă magyar nyelvű posztban kérte számon az RMDSZ-t, amiért segített a szélsőségesek hatalmi pozícióba kerülésében.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője azonnal reagált, képmutatással vádolva az USR-t, és felidézve, hogy az USR is együttműködött az AUR-ral egy korábbi kormánybuktatás során. Csoma érvelése szerint az RMDSZ kész tények elé lett állítva, és a lépést a szükség diktálta, hogy megőrizzék a magyar képviseletet a képviselőház vezető testületében. A szavazás tétje a szövetség szerint az egyetlen háznagyi tisztségük megőrzése volt, amelynek elvesztésével fenyegették őket.
A tisztségek elosztásáról szóló eredeti megállapodás még 2020 decemberében született a PNL, PSD, USR és RMDSZ részvételével, négy évre, nyolc parlamenti ülésszakra előre rögzítve a pozíciókat. Ebből a megállapodásból hátrált ki most a PSD, új írásos egyezséget kötve az AUR-ral és az SOS Romániával. Az új paktum értelmében a két radikális pártnak a ciklus végére járó jegyzői tisztségeit előrehozták a jelenlegi ülésszakra, gyengítve ezzel a liberálisok és a progresszív párt helyzetét.
Csoma Botond állítása szerint az RMDSZ nem írta alá ezt az új paktumot, és csak a plenáris ülés elején értesült a változásokról. A szövetség szóvivője szerint a magyar kártya is előkerült, és azzal fenyegették őket, hogy elveszíthetik háznagyi pozíciójukat, sőt, egyes bizottsági elnöki helyeiket is. Az RMDSZ érvelése szerint nem az AUR vagy az SOS politikáját támogatták, hanem a magyar közösség képviseletét biztosító pozíciót igyekeztek megőrizni.
A döntés komoly ellenállásba ütközött a magyar választók és közéleti szereplők körében. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség az AUR hatalmi helyzetbe hozását asszisztálta a PNL és az USR kárára, és a pártvezetés most a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Közösségi média kommentekben sokan azt vetették a politikusok szemére, hogy a közösségi érdek hangoztatása csak ürügy egy jövedelmező parlamenti pozíció megmentésére.
Elek Levente kolozsvári civil aktivista, volt USR-alelnök konkrétan megfogalmazta, hogy az RMDSZ a háznagyi pozícióval járó jelentős fizetés és juttatások (havi 21 ezer lejes fizetés, 35 ezer lejes átalányösszegű juttatás, szállás, napidíj) elvesztésének elkerülése érdekében szavazott az AUR és az SOS mellett. Szerinte ezzel a magyar közösség becsületét áldozták fel. Csutak István, volt RMDSZ-es képviselő és államtitkár 180 fokos fordulatnak nevezte a szavazást, emlékeztetve, hogy májusban az AUR még "vörös vonal" volt az RMDSZ számára.
A PSD, AUR, SOS Románia és RMDSZ alkotta új parlamenti tömb nem sokkal a házbizottsági döntés után azonnal cselekedett. A plenáris ülésen ötöt leszavaztak az USR által benyújtott, az igazságszolgáltatás működését reformáló tíz törvénytervezetből. További öt projekt a döntésképtelenség miatt hallgatólagosan ment át a szenátus felé. Raluca Turcan, a PNL alelnöke szerint a parlamentben elkezdődött az állam lebontása, mivel a tömb megfúrta a peres eljárások elhúzódását gátló garanciákat, a dossziék véletlenszerű kiosztását szigorító szabályokat, valamint a legfőbb ügyészek és a korrupcióellenes vezetők átlátható kinevezését célzó reformokat.
Diana Stoica, az USR frakcióvezetője "mérgező többségről" beszélt, amelyben a szociáldemokraták a szélsőjobboldallal szövetkeztek, és felelős többség hiányában előrehozott választásokat szorgalmazott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egyelőre nem kommentálta a házbizottsági szavazás ügyét. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy tudott-e a Csoma által említett folyosói nyomásgyakorlásról, jóváhagyta-e a szélsőjobboldallal való közös szavazást, és megérte-e feladni az AUR-ral szembeni korábbi elveket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása