A Pilis-hegység legmagasabb pontján, a Budapesttől mintegy 30 kilométerre fekvő 756 méteres Pilis-tető déli ormán egy különleges, fémrácsokon haladó tanösvény épült. Az építmény két skywalkszerű kilátóteraszt is magában foglal, egyedülálló élményt nyújtva a természetkedvelőknek.
Bár a tanösvény már nyitva áll a látogatók előtt, hivatalos átadására még nem került sor, a Pilisi Parkerdő Zrt. tájékoztatása szerint körülbelül egy hónap múlva várható. A késedelem oka a még hiányzó tájékoztató táblák elkészítése, de a kilátást addig sem akarták elzárni a nagyközönség elől.
A tanösvény bejárata a csúcsplatótól mintegy ötven méterre található a Z▲ jelű túraút mentén, ahol egy fémlépcsős hídon keresztül lehet átkelni egy kétméteres kerítésen. Ez a kerítés a fokozottan védett területet óvja a vadaktól és a vandáloktól, de mivel zár és tiltó tábla sem akadályozza az átjutást, a látogatók szabadon beléphetnek.
Az emelt járórács egy hőségtől megfáradt réten vezet keresztül, derékig érő korláttal megerősítve, körülbelül fél méteres lábakon állva. A fémfolyosó egy bokros sávon át vezet a fő kilátóteraszhoz, melynek formáját a magyarföldi husáng virága ihlette.
Ez a rozsdaálló fémből készült, rácsos aljú terasz a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott Vörösvári-medencére, valamint Pilisszentkeresztre és a Visegrádi-hegységre nyújt páratlan panorámát. A terasz legszélső pontja az Éles-kő nevű orom meredélye fölé nyúlik, lebegés érzetét keltve a látogatókban.
A tanösvény innen tovább halad egy ötven méter távolságra lévő, alacsonyabban fekvő kisebb kilátóteraszhoz, majd a bokros-erdős hegyoldalba vezet, ahol rendes ösvénnyé alakulva csatlakozik vissza a Z▲ jelű túraútba. A teljes útvonal kényelmes tempóban, fotózással együtt is alig húsz perc alatt bejárható.
A Pilis-tetői tanösvény kiépítésének fő célja a fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) megóvása. Ez a ritka, endemikus maradványfaj a jégkorszak utáni hűvös kontinentális sztyeppidőszakból maradt fenn, és a világon mindössze nyolc helyen, főként Magyarországon található meg.
A növény legnagyobb populációja, mintegy 3000 tő, a Pilis-tető délkeleti ormain, a sziklagyepeken él. Az emelt járólapos tanösvény kialakításával a Pilisi Parkerdő és a Duna–Ipoly Nemzeti Park célja az volt, hogy megvédjék a husángot a letaposástól és a vadak pusztításától, miközben lehetővé teszik a terület látogatását.
A beruházás egy kompromisszum eredményeként valósult meg, felismerve, hogy a fokozottan védett területekről nehéz teljesen kitiltani az embereket. Az emelt fémrácsok biztosítják, hogy a látogatók anélkül élvezhessék a panorámát, hogy kárt tennének a sérülékeny növényvilágban.
Ugyanezen beruházás keretében egy hasonló fémrácsos siklóernyőstarthelyet is kialakítottak a csúcs északkeleti részén, ezzel is rendezve az illegálisan használt területek problémáját és biztosítva a biztonságos sportolási lehetőséget.
A Pilis-tetői tanösvény nem csupán egy turisztikai látványosság, hanem egy kiemelkedő természetvédelmi projekt része, mely a szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzését célozza a pannon és alpesi biográfiai régióban. A teljes egészében uniós támogatású program összköltsége 1,6 milliárd forint, melyből 140 millió forintot fordítottak a pilis-tetői fejlesztésekre.
A projekt rávilágít arra, hogyan lehet összehangolni a természetvédelmi célokat a turisztikai igényekkel, anélkül, hogy az egyik a másik rovására menne. Az emelt tanösvény és a kerítés innovatív megoldást kínál a fokozottan védett területek látogatásának szabályozására és a növényzet megóvására.
A kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottak a környezetbarát szempontokra. Csak keskeny sávot vettek igénybe az anyagmozgatáshoz, betont egyáltalán nem használtak, és a rámpa, valamint a támasztóoszlopok nyom nélkül eltávolíthatók, ha a kísérlet a jövőben nem bizonyulna sikeresnek.
Ez a megközelítés példát mutathat más védett területek számára is, ahol hasonló kihívásokkal szembesülnek a látogatók áramlásának kezelése és a természeti értékek megőrzése terén. A projekt hozzájárul a ritka fajok fennmaradásához és a környezeti tudatosság növeléséhez.
A következő hónapokban derül ki, mennyire sikerül a Pilisi Parkerdőnek és a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak távol tartani a túrázókat és siklóernyősöket a rét letaposásától, illetve mennyire fogadják el a látogatók az új, szabályozott útvonalat. Az építményről nyíló kilátás messze felülmúlja a régi, illegális ösvényekről elérhető panorámát, így várhatóan a látogatók is szívesebben használják majd a biztonságos és kényelmes tanösvényt.
A tanösvény megközelítése többféleképpen is lehetséges. A legkényelmesebb útvonal a Két-bükkfa-nyeregtől indul, ahonnan a Z▲ jelzésű, lezárt erdészeti úton haladó túraút vezet fel a csúcsra. Ez az oda-vissza nagyjából 10 kilométeres, 170 méteres szintemelkedésű szakasz körülbelül három óra alatt teljesíthető, és kerékpárral is legálisan járható.
Azok számára, akik nagyobb kihívásra vágynak vagy jobb kondícióban vannak, Pilisszántó szélétől is megközelíthető a Pilis-tető a P, Z, majd Z▲ jelzésű túrautakat követve. Ez az útvonal hasonló távolságú, de a szintemelkedés majdnem háromszoros, így jelentősebb fizikai felkészültséget igényel.
A Pilis-tetői tanösvény hosszú távon hozzájárulhat a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez, miközben fenntartható módon biztosítja a természeti értékek megőrzését. A hivatalos átadást követően várhatóan még több látogató fedezi majd fel ezt az egyedülálló helyszínt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása