A Budapesti Operettszínház társulatának jelentős része elégedetlenségét fejezi ki az intézmény vezetése, különösen Kiss-B. Atilla igazgató ellen. A közelmúltban titkos társulati ülést tartottak, ahol a dolgozók a felmerült kérdésekre kerestek válaszokat, amelyeket sem a jelenlegi vezetéstől, sem az új kulturális kormányzattól nem kaptak meg. A tiltakozó hangok egyre erősödnek, és a társulat tagjai szerint az igazgató lemondása jelentené a megoldást a problémákra.
A színház dolgozói hétfőn tartottak egy alternatív társulati ülést, ahol a szakmai hiányosságokat és a vezetőséggel kapcsolatos gondokat vitatták meg. Ezt megelőzően a hétvégén a közösségi médiában is akciót szerveztek, ahol az ujjaikkal O betűt formálva, az 👌 emojival fejezték ki szolidaritásukat. Többek között Gubik Petra, Janza Kata, Peller Károly, Szinetár Dóra, valamint Kerényi Miklós Gábor és Lőrinczy György egykori igazgatók is megosztották a bejegyzést.
Kiss-B. Atilla korábban úgy nyilatkozott, hogy csak a társulat szűk része elégedetlen, ám a Telexnek nyilatkozó öt színházi dolgozó – akik közül többen név nélkül beszéltek – szerint az elégedetlenek száma jóval meghaladja az ötven főt. Peller Anna színésznő, aki húsz éve tagja a társulatnak, elmondta, hogy szinte minden szektor képviseltette magát az ülésen, jelezve a szakmaiatlanságok széles körű érzékelését.
Az elégedetlenség nem új keletű, már a 2023-as igazgatóválasztásnál is megmutatkozott, amikor a társulat több mint kétharmada Kiss-B. Atilla újbóli kinevezése ellen szavazott. Ennek ellenére az igazgató ismét megkapta a Nagymező utcai intézmény vezetését. A dolgozók 2026 áprilisában a kulturális kormányzathoz fordultak, kérve az intézmény gazdasági és szakmai átvilágítását, de levelükre egyelőre nem érkezett válasz.
Vásári Mónika Jászai Mari-díjas színésznő szerint az Orbán János Dénesnek kifizetett több százmilliós összegek csak katalizálták a tiltakozásokat, a problémák gyökerei mélyebben vannak. A dolgozók egy nyílt levelet is aláírtak nyáron, amelyben több mint ötvenen fejezték ki nemtetszésüket. Egy névtelenséget kérő színész elmondása szerint nyolc évük ment rá erre a helyzetre, és azt szeretnék, ha a minisztérium mielőbb foglalkozna az ügyükkel.
A színház dolgozóinak beszámolói alapján több súlyos probléma is terheli az intézményt. Az előadásszámok drasztikusan csökkentek: 2018-ban még 559, 2023-ban már csak 311 előadást játszottak, miközben az állami támogatás 3,1 milliárdról 5,3 milliárd forintra nőtt. Az alkalmazottaknak évente 80 előadást kellene teljesíteniük, ami az alacsony számok és a hármas szereposztások miatt lehetetlen, így a színészek kijönnek a gyakorlatból és rettegve mennek színpadra.
A nézőszámok is visszaestek, és bár az igazgató gyakran hivatkozik telt házra, a jegyeket sok esetben jelentős kedvezménnyel, akár 200 forintért is értékesítik. A művészi színvonal is romlott, Vásári Mónika szerint az Operettszínház mint brand szűnt meg. A fizetésekkel kapcsolatban az igazgató által közölt átlagos havi kifizetési adatok hitelességét is megkérdőjelezik a dolgozók, állítva, hogy az átlagot a magas jogdíjak – például Orbán János Dénesnek kifizetett több százmillió forint – húzzák fel.
További aggodalomra ad okot egy hatéves zaklatási botrány, amelyben Kiss-B. Atilla állítólag részt vett Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató szexuális zaklatási ügyeinek eltussolásában. A párbeszéd hiánya is komoly problémát jelent: bár az igazgató párbeszédre hívta a dolgozókat, ők éppen az ellenkezőjéről számoltak be. Nyolc éve nincsenek szerződtetési tárgyalások, és egy tervezett évadindító ülést is lefújtak, amikor a vezetőség tudomására jutott, hogy a munkatársak tiltakozni fognak.
A társulat tagjai egységesen állítják, hogy az Operett soha nem állt még ki ennyire magáért, és elszántak abban, hogy változást érjenek el. Az igazgató lemondását tartják a legmegfelelőbb megoldásnak a kialakult helyzetre. A dolgozók továbbra is várják a kulturális kormányzat válaszát és beavatkozását, remélve, hogy az intézmény jövője érdekében mielőbb lépések történnek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása