A Budapesti Operettszínház részletes tájékoztatást adott a 24.hu-nak az Orbán János Dénesnek (OJD) 2021 és 2026 között kifizetett összegekről. Az intézmény szerint a díjazás összhangban van az iparági sztenderdekkel, figyelembe véve a számos előadást és a jelentős jegybevételt. Ugyanakkor Homonnay Zsolt, a színház művészeti vezetője nyilvánosan elhatárolódott OJD magatartásától, elnézést kérve a kialakult helyzetért.
Az Operettszínház közlése szerint Orbán János Dénes közreműködésével 2021 és 2026 között összesen 462 előadást tartottak, amelyekből közel 3 milliárd forint jegybevétel származott. A színház hangsúlyozta, hogy a kifizetéseket több évre elosztva, számos produkcióval és nézővel kalkulálva, valamint az egyes jogdíjak százalékos arányát figyelembe véve kell értelmezni. Ezen megközelítés alapján a díjazás nem tér el az iparági normáktól.
A tételes felsorolás szerint a Hamupipőke című produkció kapcsán Orbán János Dénes 8 millió forintot kapott próza- és dalszövegírói szolgáltatásért, emellett a jegybevétel 5 százalékára is jogosult volt. Továbbá, a szerződésben feltételezetteknél lényegesen nagyobb szövegátdolgozás elvégzéséért további 4 millió forintot fizettek neki. Az Orfeum mágusa esetében 5,5 millió forintot kapott próza- és dalszövegírásért, szintén 5 százalékos jogdíjjal a jegybevételekből.
Ehhez a műhöz kapcsolódóan egyszeri 6 millió forintos összeget is kapott, mivel a szerződésben rögzített szolgáltatásokon felül további műrészleteket alkotott meg. Ez a kiegészítő munka magában foglalta a szövegek zenei koncepcióhoz való igazítását, valamint dramaturgi tevékenységet is a színpadra állítás során. Ezen felül az Operettszínház további művekért, mint például a Szépség és a Szörnyeteg, a Marica grófnő, a Hegedűs a háztetőn, a Jekyll&Hyde, a Carmen, a Cigánybáró és a Cirkuszhercegnő, 550 ezer és 5 millió forint közötti összegeket fizetett Orbán János Dénesnek.
Az Operettszínház kifizetései egy szélesebb körű vita részeként kerültek napvilágra, amely Orbán János Déneshez köthető jelentős állami kifizetéseket érint. Korábban kiderült, hogy a választás előtti évben a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több százmillió forintot fizetett OJD-nek művek felhasználási jogaiért. Érdekesség, hogy ezen művek közül több is szerepelt a Budapesti Operettszínház repertoárján, miközben Orbán János Dénes a KMTG szakmai vezetője volt.
A múlt héten Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter számolt be arról, hogy további 1,3 milliárd forintot fizettek volna Orbán János Dénes műveiért. Ezt a támogatást Hankó Balázs minisztériuma ítélte meg a KMTG-nek. A miniszter tájékoztatása szerint azonban felvették a kapcsolatot az érintett állami céggel, és a teljes 1,3 milliárd forintnyi támogatást sikerült visszaszerezni.
A kifizetésekkel kapcsolatos vita rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és az összeférhetetlenségi kérdésekre a kulturális szektorban. Homonnay Zsolt, az Operettszínház művészeti vezetőjének éles kritikája, miszerint "Határozottan és egyértelműen elhatárolódom Orbán János Dénes nyerészkedő, erkölcstelen magatartásától", komoly erkölcsi dilemmákat vet fel. Ez a nyilatkozat azt sugallja, hogy a színházon belül is feszültséget okoz a helyzet, és a művészeti vezetés elhatárolódik a pénzügyi döntések mögötti etikai megfontolásoktól.
A KMTG-n keresztül történt kifizetések, különösen OJD kettős szerepe miatt, szintén aggályokat vetnek fel az állami támogatások elosztásának objektivitásával kapcsolatban. Tarr Zoltán miniszter nyilatkozata, miszerint "ez a kormány már nem az a kormány, amelyik háttéralkukkal intézi ügyeit", jelzi a kormányzati szándékot a korábbi gyakorlatoktól való elhatárolódásra és az átláthatóbb működésre. Az ügy így nem csupán egy színház és egy alkotó közötti pénzügyi tranzakciókról szól, hanem a kulturális intézmények finanszírozásának szélesebb körű integritásáról.
Orbán János Dénes július 16-án bejelentette, hogy visszavásárolná a műveit, azzal az indoklással, hogy ezzel visszaállítható az eredeti állapot. Tarr Zoltán miniszter azonban elutasította ezt a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kormány nem támogatja a háttéralkukat. Ez a válasz arra utal, hogy az ügyet nem kívánják belső egyezségekkel lezárni, hanem a hivatalos vizsgálatok és az átláthatóság útján keresik a megoldást.
A miniszter szerint további vizsgálatok folynak az ügyben, ami arra enged következtetni, hogy a történteknek még lehetnek következményei. Az eset rávilágít a kulturális szféra finanszírozási mechanizmusainak bonyolultságára és a közpénzek felhasználásának folyamatos ellenőrzésének szükségességére. A fejlemények várhatóan továbbra is a nyilvánosság figyelmének középpontjában maradnak, befolyásolva a kulturális támogatások jövőbeli gyakorlatát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása