2018. október 15-e fordulópontot jelentett a hazai lakáscélú megtakarítások történetében, amikor is bejelentették a lakás-takarékpénztári (LTP) termékekre addig járó, a befizetések 30%-ával megegyező állami támogatás megszüntetését. Ez az intézkedés, amely másnap, október 16-án került elfogadásra, majd 17-én lépett hatályba, azonnali és érezhető hatást gyakorolt a piacra. A döntés nyolc évvel ezelőtti bejelentése óta eltelt időszakban a lakáscélú öngondoskodás szegmense jelentős átalakuláson ment keresztül, melynek következtében ma negyedével kevesebb pénz található az LTP-számlákon, mint a csúcsponton.
A támogatás megszűnése és annak közvetlen hatásai
A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésére vonatkozó javaslatot Bánki Erik, a Gazdasági bizottság akkori fideszes elnöke terjesztette be. A javaslat indoklása szerint a lakástakarékpénztárakat több mint húsz éve támogatta az állam, azonban ez a megtakarítási forma nem bizonyult kellően hatékonynak az otthonteremtés szempontjából. Kritika érte a rendszert amiatt is, hogy az állami forintokból felhalmozott megtakarításokat esetenként nem lakáscélra, hanem például medence vagy szauna építésére használták fel. Emellett az is felmerült, hogy a lakástakarékpénztári szolgáltatók jelentős, közel 60 milliárd forintos extraprofitot realizáltak 2010 óta. A megszüntetésből származó költségvetési megtakarításokat a kormány a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bővítésének fedezeteként kívánta felhasználni.
A 30%-os állami támogatás, amely évente maximum 72 000 forintot jelentett a havi 20 000 forintos befizetésekig, rendkívül népszerűvé tette a konstrukciót a lakosság és a társasházak körében. A támogatás alanyi jogon járt mindenkinek, aki szerződést kötött, és a megtakarítás mellett kedvezményes, fix kamatozású lakáshitelt is lehetett igényelni, ráadásul kamatadómentesen. A hirtelen bejelentés és a gyors törvényalkotás miatt az utolsó pillanatban sokan kötöttek szerződést, hogy még kihasználhassák a régi, kedvező feltételeket.
A lakástakarékok helyzete 8 év után
Bár a támogatás megszüntetése komoly sokkot jelentett a piacnak, a döntés nem bizonyult végzetesnek a lakástakarék-pénztárak számára. A három megmaradt szolgáltató – az OTP, az Erste és a Fundamenta – továbbra is értékesíti termékeit, és a lakosság bizalma is megmaradt bizonyos mértékben. Jelenleg több mint 900 milliárd forintot fialtatnak a magyar háztartások ezeknél az intézményeknél, ami a betéteik több mint 6%-át teszi ki. Ez az összeg is mutatja, hogy a lakástakarékok, bár állami ösztönző nélkül, továbbra is fontos szerepet töltenek be a lakáscélú öngondoskodásban.
A támogatás nélküli lakástakarék termékek ma már jellemzően éves 5% körüli hozamot ígérnek, amihez hosszú távú elköteleződés szükséges. A piaci szereplőknek a támogatás megszűnése után elsődleges feladatuk volt a költségeik optimalizálása és új, vonzó konstrukciók kialakítása.
Lejáró szerződések és a jövő
Mivel a 8 éves megtakarítási időszak rendkívül gyakori konstrukciónak számított a támogatott időszakban, ezekben a hónapokban számos ilyen szerződés jár le. Ez azt jelenti, hogy az érintettek számára megszűnik az állami támogatás, és dönteniük kell az összegyűlt megtakarítás felhasználásáról.
Azok, akiknek a szerződése lejár, több lehetőség közül választhatnak. Felhasználhatják a pénzt új vagy használt ingatlan vásárlására, meglévő ingatlan felújítására, vagy akár meglévő lakáshitel kiváltására, előtörlesztésére. A megtakarítást kiegészíthetik a lakástakarék-pénztár által folyósított lakáshitellel vagy más piaci hitellel. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a megtakarítást nem lakáscélra használják fel, az állami támogatástól elesnek, csak a befizetett tőkét és a pénztári kamatokat vehetik fel.
Az elmúlt nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakástakarékok piaca képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és továbbra is alternatívát kínál a lakáscélú megtakarítások terén, még ha az állami ösztönző hiánya érezhető is.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása