Nyolcvan évvel azután, hogy a náci hadsereg eltulajdonította, egy olasz festőművész, Giuseppe Ghislandi 18. századi Női portré című alkotása visszakerül jogos örököseihez. A festmény egy argentínai lakáshirdetésben bukkant fel, egy egykori SS-tiszt lányának tulajdonában. Ez a fejlemény újabb reményt ad a második világháború alatt elrabolt műkincsek felkutatására és visszaszolgáltatására irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek.
Giuseppe Ghislandi Női portréja évtizedeken át ismeretlen helyen volt, miután a náci hadsereg elrabolta egy amszterdami műkereskedőtől. Az alkotás tavaly nyáron bukkant fel egy mar del platai lakás hirdetésében, Argentínában. A lakás egy egykori SS-tiszt, Friedrich Kadgien lányának, Patricia Kadgiennek a tulajdonában volt.
Friedrich Kadgien a második világháború után Svájcba, majd Brazíliába, végül Argentínába menekült, és 1977-ben hunyt el. Már régóta gyanították, hogy az egykori tiszt nem üres kézzel hagyta el Európát, és eltűnt műkincseket vihetett magával. Patricia Kadgien tavaly döntött úgy, hogy eladja az ingatlant, ekkor került nyilvánosságra a festmény.
A holland AD lap fedezte fel a hirdetést, amely már évek óta próbálta elérni Kadgien lányait Buenos Airesben az apjukról és az eltűnt műkincsekről. A festmény megtalálásából nemzetközi hír lett, ami után Patricia Kadgien közlékenyebbé vált. Elmondása szerint nem tudott a festmény eredetéről, és arról sem, hogy mit szeretnének tőle megtudni.
A műtárgy azonosítását követően Patricia Kadgient és férjét lopott tárgy rejtegetésével vádolták meg. Ezt követően házi őrizetbe helyezték őket. Az eset rávilágít a háború utáni műkincsrablások és az azokból származó javak sorsának komplexitására.
A Női portré eredetileg Jacques Goudstikker amszterdami zsidó műkereskedő gyűjteményébe tartozott, aki a háború alatt számos zsidónak segített elmenekülni Hollandiából. Goudstikker azonban saját menekülését nem élte túl, tengerbe veszett, és Nagy-Britanniában temették el. Gyűjteményének több mint ezer műkincsből álló része Hollandiában maradt, amelyet feltehetően náci katonák osztottak szét egymás között.
A háború befejezése után számos Goudstikker tulajdonában lévő műkincset találtak meg Németországban. Hollandia eddig mintegy 300 műalkotást szolgáltatott vissza Goudstikker örököseinek. Azonban még mindig rengeteg mű lehet szétszórva a világ különböző pontjain, amelyek felkutatása és visszaszolgáltatása folyamatos kihívást jelent.
A Női portré visszaszolgáltatása jelentős győzelem a náci rablott műkincsek felkutatásában és a történelmi igazságtétel szempontjából. Ez az eset rávilágít arra, hogy még évtizedekkel a második világháború után is lehetséges az eltűnt műtárgyak azonosítása és visszaszolgáltatása. Az argentin bíróság döntése precedenst teremthet hasonló ügyekben, és ösztönözheti a további vizsgálatokat.
A jogi eljárás és a festmény visszaszolgáltatásának elrendelése megerősíti a nemzetközi jog elveit a háborús bűncselekményekből származó javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ez az eset hangsúlyozza a zsidó közösségektől elrabolt kulturális örökség megőrzésének és helyreállításának fontosságát. A műkincsek nem csupán anyagi értékkel bírnak, hanem kulturális és történelmi jelentőséggel is, amelyek az eredeti tulajdonosok identitásának részét képezik.
Az argentin bíróság döntése értelmében Patricia Kadgiennek vissza kell adnia a képet Goudstikker menyének és egyetlen örökösének, Marei von Sahernek. Emellett Kadgiennek körülbelül 3200 dollárt kell adományoznia helyi kórházaknak. Ez a jogi ítélet lezárja az ügyet a festmény sorsát illetően.
A Női portré visszakerülése reményt ad a Goudstikker-gyűjtemény többi, még hiányzó darabjának megtalálására. A nemzetközi együttműködés és a média figyelme kulcsfontosságú marad az ilyen esetek felderítésében. Ez az eset emlékeztet a múlt feldolgozásának folyamatos szükségességére és a történelmi igazságtétel fontosságára a jövő nemzedékek számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása