A magyar lakáspiac az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül, melyekről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai és elemzései adnak képet. A jegybank szerint az árak emelkedése folytatódott, miközben a piaci túlértékeltség is növekedett, ami hosszú távon kihívásokat jelenthet. Az Otthon Start program hatása is érezhető volt, mind a kereslet, mind az árak alakulásában.
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Banai Ádám az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi ülésén ismertette a legfrissebb lakáspiaci adatokat. Elmondása szerint az MNB előzetes mérései alapján az idei első negyedévben országosan 17,7, a fővárosban pedig 16,5 százalékos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható. Ezek az adatok a július 24-én várható hivatalos MNB-lakásárindexben is megjelennek majd.
Az új lakások piacán is élénkülés figyelhető meg. Banai Ádám közölte, hogy idén az év egészében az új lakások száma 30 százalékkal 15 700-ra emelkedhet. Pozitív fejlemény, hogy a második negyedévben a fejlesztés és értékesítés alatt álló új lakások száma éves szinten 30 százalékkal nőtt, meghaladva a 23 ezret. Az MNB ügyvezető igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar ingatlanpiacon évente 25-30 ezer új lakás átadása lenne ideális a fenntartható működéshez.
A hitelpiacon is jelentős változások történtek. 2026 januárja és áprilisa között a lakáshitel-kibocsátás éves összevetésben megduplázódott. A hitel segítségével vásárolt lakások aránya is drámaian emelkedett: a 2025 első negyedévi 36 százalékról az idei első három hónapban 62 százalékra nőtt.
A lakáspiaci folyamatok hátterében az Otthon Start program (OSP) jelentős szerepet játszott. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a program egyik eredménye, hogy a fejlesztők elkezdtek több lakást építeni, ezzel hozzájárulva az újlakás-kínálat bővüléséhez. Az OSP hatása azonban nem csupán a kínálatra, hanem a tranzakciókra, a lakások árára, elérhetőségére és a hitelpiacra is kiterjedt.
A programnak köszönhetően a fővárosban az elsőlakás-vásárlók aránya egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a befektetési céllal vásárlók száma csökkent a program indulása óta, sőt, a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben. Az Otthon Start által generált megnövekedett kereslet egyértelműen megmutatkozott az áremelkedésben is.
Az MNB lakásárindexe szerint 2025 negyedik negyedévében éves összevetésben országosan 23,5, Budapesten pedig 26 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A jegybanki szakember megerősítette, hogy bevált az a várakozás, miszerint a program tovább fűti az egyébként is emelkedő lakásárakat. Ez a jelenség jelentős mértékben hozzájárult a piaci folyamatok alakulásához.
Az áremelkedések következtében a lakáspiaci túlértékeltség is jelentősen növekedett. 2025 negyedik negyedévében ez az érték 8,8 százalékponttal, 22,5 százalékra emelkedett. Banai Ádám értékelése szerint ilyen szintű túlértékeltségnél lassulhat az adásvételek számának bővülése, ami a piac dinamikájának csökkenéséhez vezethet. Hangsúlyozta, hogy az országban a lakáspiac mozgását alapvetően a támogatási programok megléte határozza meg.
A jegybanki szakember rámutatott, hogy az Otthon Start program célzottsága nem volt tökéletes. Bár sok ténylegesen első lakásvásárló élt a kedvezménnyel, számos olyan vásárló is volt, aki nem első lakás megszerzésére fordította azt. Emellett az emberek főként használt lakásokat vettek, melyek gazdasági hozzáadott értéke marginális. Ezen a két területen van még tér a javításra a program hatékonyságának növelése érdekében.
Az adatok alapján Banai Ádám úgy vélte, egyfajta feszültség alakult ki a piacon. Ez a feszültség beavatkozás nélkül a lakáspiac stagnálásához vezethet, ami hosszú távon negatív hatással lehet az ágazatra és a gazdaság egészére. A piaci szereplőknek és a döntéshozóknak egyaránt figyelemmel kell kísérniük ezeket a tendenciákat.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke az ülésen kiemelte, hogy a magyar építőipar jelenleg rendelkezik a szükséges kapacitásokkal. Elmondása szerint elegendő építőanyag és kivitelező áll rendelkezésre ahhoz, hogy éves szinten 25 ezer új lakást építsenek és 250 ezret felújítsanak az országban. Ez a kapacitás alapvető fontosságú a lakáspiac hosszú távú stabilitásához és fejlődéséhez.
Az ÉVOSZ elnöke számításai szerint 2026-ban az építőipar négyzetméterenként 800 ezer forintos áron képes kész, komfortos és jó minőségű lakásokat építeni. Fontos megjegyezni, hogy ez az ár nem tartalmazza az ingatlanfejlesztő profitját és egyéb járulékos költségeket, amelyek további terhet jelentenek a vásárlók számára. A lakáspiac jövőbeni alakulása nagymértékben függ a támogatási programok további sorsától és a piaci beavatkozásoktól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása