A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. ismét pályázatot írt ki három, korábban luxusigénnyel felújított, ám jelenleg kihasználatlan ingatlan értékesítésére. A mostani kiírás szerint az ingatlanok együttes kikiáltási ára négymilliárd forinttal alacsonyabb, mint az idén tavasszal sikertelenül zárult első pályázaton. Az ügy kapcsán felmerült kérdések miatt az ügyészség vizsgálata várható, amelynek célja annak tisztázása, hogy az ingatlanok korábbi túlértékelése gondatlan eljárás vagy tudatos bűncselekmény eredménye volt-e.
Az érintett ingatlanok között szerepel a balatonakarattyai üdülő- és konferenciaközpont, valamint két budai Várban található, védett műemlék épület: az Úri utcai tudományos központ és a Szentháromság téri Pallas Athéné konferenciaépület. Ezek az ingatlanok a jegybank korábbi elnöke, Matolcsy György nevével fémjelzett időszakban kerültek az MNB tulajdonába, és jelentős összegeket költöttek felújításukra, melyet a kritikusok pazarlónak és hivalkodónak neveztek.
Az MNB-Ingatlan Kft. megbízásából a Colliers Magyarország Kft. által lebonyolított első, tavaszi pályázaton az ingatlanokat még összesen 23 milliárd forintos kikiáltási áron hirdették meg. Mivel akkor nem találtak vevőt, a mostani, második körben már alig több mint 19 milliárd forintos (áfa nélküli) összeggel is megelégednének. Ez a 4 milliárd forintos árcsökkenés jól mutatja a piaci érdeklődés hiányát, vagy a korábbi árazás irreális voltát.
A 444 korábbi számításai szerint a kezdeti 23 milliárd forintos kikiáltási ár is jelentősen elmaradt attól az összegtől, amelyet a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank az ingatlanok megvásárlására és a luxusigényű felújításokra fordított. Ez a különbség arra utal, hogy az MNB már az első pályázaton is veszteséggel próbálta értékesíteni a vagyontárgyakat, és a mostani árcsökkenéssel ez a veszteség tovább nőhet.
Az ingatlanok körüli gazdálkodás már korábban is felkeltette a hatóságok figyelmét. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly márciusban (azaz 2025 márciusában) átfogó jelentést készített az MNB alapítványairól és az ingatlanos cégéről. Ebben a jelentésben külön kiemelték a balatonakarattyai létesítményt, ahol az ÁSZ megállapítása szerint "indokolatlan luxuskörülmények között pihentették a megfáradt jegybanki stábot". Ez a megállapítás aláhúzza azokat a kritikákat, amelyek szerint az MNB túlzottan pazar módon bánt az adófizetők pénzével az ingatlanberuházások során.
Az ügyészség bekapcsolódása kulcsfontosságú lehet a helyzet tisztázásában. A vizsgálat során kiderülhet, hogy a kezdeti, magasabb értékbecslések mögött gondatlanság, vagy esetleg szándékos, bűncselekménynek minősülő túlértékelés állt-e. Amennyiben utóbbi bizonyosodik be, az súlyos jogi következményekkel járhat az érintettek számára. A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága és elszámoltathatósága szempontjából is kiemelten fontos, hogy az ilyen esetekben alapos vizsgálat történjen.
Az ingatlanok értékesítésének nehézségei és az árcsökkenés rávilágítanak arra, hogy a luxusigényű felújítások és a magas vételárak nem feltétlenül garantálják a sikeres értékesítést, különösen, ha az ingatlanok hasznosítása nem egyértelmű, vagy a piaci viszonyok megváltoznak. Az MNB-Ingatlan Kft. mostani lépése, miszerint jelentősen csökkentette a kikiáltási árat, azt jelzi, hogy a vállalat prioritásnak tekinti az ingatlanoktól való megszabadulást, még akkor is, ha ez további veszteségekkel jár.
Az ügy rávilágít a közpénzből fenntartott intézmények ingatlanvásárlási és felújítási gyakorlatának kritikusságára. Az MNB korábbi vezetése által hozott döntések pénzügyi következményei most válnak nyilvánvalóvá, és az adófizetők számára is egyértelművé teszik, hogy a korábbi "pazarlás" milyen konkrét anyagi terhet jelent. Az ingatlanok sorsa és az ügyészségi vizsgálat eredménye a következő időszakban derül majd ki.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása