A magyarországi politikai diskurzusban gyakran eltérő narratívák jelennek meg a gazdasági helyzetről, különösen a munkaerőpiac állapotáról. Míg egyes ellenzéki hangok, és a választások után bizonyos kormánypárti képviselők is, gyárbezárásokról és jelentős leépítésekről számolnak be, a hivatalos munkaerőpiaci adatok árnyaltabb képet festenek. Ez a cikk a politikai álláspontok és a makrogazdasági mutatók tükrében vizsgálja a hazai munkaerőpiac aktuális helyzetét.
Az elmúlt időszakban több vállalat is jelentős létszámcsökkentést vagy gyárbezárást jelentett be. Az Electrolux jászberényi hűtőgyára például 600 munkahelyet szüntet meg az év végéig, az Accell Hunland tószegi üzemének bezárása 400 főt érint, míg a WKW győri gyárának leállítása 470 dolgozót. A bonyhádi zománcgyár bezárása további 150 pozíció megszűnésével jár, bár a Nestlé diósgyőri csokigyárának tervezett bezárását végül elkerülték, az üzemet egy magyar csoport veszi át.
A korábbi kormányhoz gazdaságilag köthető cégeknél is történtek leépítések, például a Mediaworksnél mintegy 200 főt bocsátottak el. A csoportos létszámleépítések jelentős részét júniusban és júliusban a közép-magyarországi régióban jelentették be. Január és augusztus között a feldolgozóipar mellett az információ és kommunikáció szektorban is jelentős számú elbocsátás történt.
A politikai szereplők eltérő módon értékelik a munkaerőpiaci helyzetet. Május elején Szalai Piroska fideszes képviselő még a foglalkoztatás és a reálbérek növekedését emelte ki, cáfolva a gazdaság rossz állapotáról szóló állításokat. Négy hónappal később, augusztus végén Palóc André, szintén fideszes képviselő, már borúsabb képet festett, konkrét gyárbezárásokat említve a gazdasági helyzet romlásának jeleként.
Orbán Viktor júliusban Tusványoson a Tisza rendszerének gazdasági alapjait kérdőjelezte meg, fenntarthatatlannak nevezve azt. Kijelentette, hogy a rendszer fenntarthatatlansága napról napra növeli az ellenállást, ami a Fidesz mellé állítja a tömegeket. Orbán Balázs szeptemberben blogján részletezte a várható gazdasági kataklizma lehetséges forgatókönyvét.
Elmondása szerint a vállalatok először túlórát és műszakot csökkenthetnek, majd visszafoghatják a felvételt, végül leépíthetnek. Szerinte a fiatalok körében ismét megjelenhet a munkanélküliség, mivel ők kerülnek be legkésőbb és esnek ki legelőször a munkaerőpiacról.
A politikai véleményekkel szemben a makrogazdasági adatok árnyaltabb képet mutatnak a munkaerőpiacról. Május és július között országosan több mint 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző időszakhoz képest, elérve a 4,651 milliót. Hosszabb távon nézve a foglalkoztatottak száma idén még elmarad a 2023 végi csúcstól, de január óta ismét emelkedő tendenciát mutat.
A demográfiai változások jelentősen befolyásolják a munkaerőpiacot. A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, ami magasabb a 2023 szeptemberi csúcsnál is. Ez a magasabb ráta annak ellenére alakult ki, hogy a munkavállalási korú népesség száma több mint 90 ezer fővel csökkent egy meghatározott időszakban. Bár a munkanélküliek száma enyhén emelkedett, a munkakeresés átlagos ideje csökkent, ami arra utal, hogy gyorsabban találnak állást a munkavállalók.
A munkaerőpiaci előrejelzések továbbra is felemás trendeket jeleznek, ami azt sugallja, hogy sem jelentős javulásra, sem nagymértékű összeomlásra nem kell számítani. A cégek toborzási terveit monitorozó felmérések gyakran pesszimistábbak, mint a tényleges foglalkoztatási adatok. A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatási indikátora augusztusban a tavaly szeptember óta mért legalacsonyabb szintre csökkent, ami arra utal, hogy több cég tervez létszámcsökkentést, mint bővítést.
Az Eurostat hasonló indikátora szerint is csak egy évvel ezelőtt voltak borúsabbak a céges létszámtervek. Szakértők szerint ősszel élénkülés várható, de a vállalatok továbbra is óvatosak maradnak. Mihályi Magdolna, HR szakértő szerint a hazai munkaerőpiacot nem egységes hiány vagy túlkínálat jellemzi, hanem differenciált helyzet. Egyes cégek kivárnak, mások aktívan keresnek munkaerőt, így elsősorban célzott toborzási hullámokra lehet számítani, minden ágazatra kiterjedő létszámbővítés nem várható.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása