A magyarországi lakáspiacon jelentős átrendeződés figyelhető meg, különösen a használt ingatlanok szegmensében. Júniusban harmadik egymást követő hónapban csökkentek a kínálati árak a fővárosban, ami egybéli fordulatot jelez a korábbi évek dinamikus drágulásához képest. Ezzel szemben az ország keleti felében továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak az árak, míg a középső és nyugati régiókban stabilizáció tapasztalható.
Az ingatlan.com adatai szerint júniusban országos szinten 0,6 százalékos havi áremelkedés volt tapasztalható a használt lakóingatlanok piacán. Budapesten azonban eltérő trend érvényesült, ahol 0,1 százalékos havi árcsökkenést regisztráltak, ami a harmadik egymást követő hónapban bekövetkező mérséklődést jelenti. Utoljára 2020 végén fordult elő hasonló, három hónapos folyamatos árcsökkenés a fővárosban.
Éves szinten az országos kínálati árak 12,2 százalékkal nőttek, ami a március óta tartó lassuló drágulási ütem folytatása. Budapesten az éves áremelkedés mértéke már csak 8,7 százalék, ami szintén a lassuló tendenciát erősíti. A területi eloszlás alapján az ország két részre szakadt, ahol a drágulás súlypontja Kelet-Magyarországra tevődött át, miközben a középső és nyugati országrészben megállt az áremelkedés.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásárak egyre inkább a vevők anyagi lehetőségeihez igazodnak, ami a korábbi lendületes drágulás lassulásához vezetett. A szakértő a konszolidáció folytatódására számít a következő időszakban, mivel rövid távon nem látható olyan tényező, amely élénkítené a keresletet. Előrejelzése szerint a következő három-hat hónapban az árak stagnálása vagy enyhe csökkenése várható.
A piaci lendületet Balogh László véleménye szerint a hitelkamatok érdemi és tartós csökkenése hozhatja vissza. Az új kormányzat is hasonló irányba mutat, mivel szándékában áll elkerülni azokat a lakáspiaci ösztönzőket, amelyek árfelhajtó hatásúak lehetnek. Ehelyett a kínálati oldal növelését kívánják motiválni, ami szintén az árak stagnálását támogathatja.
A fővárosi árcsökkenés és az országos lassuló drágulás jelentős változást jelez a lakáspiacon, ami a vevők számára kedvezőbb feltételeket teremthet. A korábbi években tapasztalt, sokak számára megfizethetetlen áremelkedés üteme mérséklődik, ami lehetőséget adhat a vásárlóknak a jobb alkupozícióra. Az ingatlanpiac konszolidációja hozzájárulhat a fenntarthatóbb árszint kialakulásához.
A területi eltérések kiemelik a regionális gazdasági különbségeket és a helyi kereslet-kínálati viszonyok eltérő dinamikáját. Míg Budapesten és a nyugati országrészben a piac telítettebbé válhat, addig Kelet-Magyarországon továbbra is erős a kereslet, ami az árak emelkedését táplálja. Ez a kettős trend rávilágít a hazai ingatlanpiac komplexitására és a regionális stratégiák fontosságára.
Július elején a budapesti használt ingatlanok átlagos négyzetméterára elérte az 1,4 millió forintot, ami továbbra is magasnak számít, de az árcsökkenés tendenciája reményt ad a további korrekcióra. A vidéki nagyvárosok közül Debrecen a legdrágább megyeszékhely, ahol az átlagos négyzetméterár 1,04 millió forint, és egyben a legnagyobb kínálattal is rendelkezik. Szegeden 980 ezer forint, Győrben és Pécsen 900 ezer forint, míg Nyíregyházán 800 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
A legkedvezőbb áron Salgótarjánban, Békéscsabán és Kaposváron lehet ingatlanhoz jutni a megyeszékhelyek közül, ahol a négyzetméterárak 312 ezer és 609 ezer forint között mozognak. A szakértői várakozások szerint a piac a közeljövőben stagnálhat vagy enyhe esést mutathat, amíg a hitelkamatok jelentősen nem csökkennek. A kormányzati szándék a kínálat növelésére és az árfelhajtó ösztönzők elkerülésére szintén a stabilizáció irányába mutató tényező.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása