Magyarországon az építkezések következtében naponta kiterjedt zöldterületek válnak az urbanizáció áldozatává, miközben a jelenlegi hazai szabályozási keretrendszer gyakran túlságosan engedékenynek bizonyul a nagyméretű beruházásokkal szemben. Ez a tendencia hosszú távon súlyos következményekkel jár a természeti környezetre és a biológiai sokféleségre nézve. A probléma kezelésére Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetője egy, az Egyesült Királyságban már sikeresen alkalmazott modell bevezetését javasolja Magyarországon is.
A javasolt modell lényege, hogy a beruházókat ne csupán a természeti értékek megóvására, hanem projektjeik révén azok állapotának legalább tíz százalékkal történő javítására kötelezze. Ez az úgynevezett nettó biodiverzitás-növekedési rendszer (Biodiversity Net Gain) egy piacbarát megközelítést kínál, amely új és stabil finanszírozási forrást biztosíthatna a hazai természeti területek, mint például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére és rehabilitációjára.
A jelenlegi magyarországi helyzet aggasztó adatokat mutat: naponta tizenegy-tizenhárom futballpályányi természetes területet építenek be. Annak ellenére, hogy a különböző lakópark- és irodaház-fejlesztések általában megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak, az épített környezet terjeszkedése önmagában is hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Ez a folyamat nem csupán esztétikai vagy ökológiai szempontból káros, hanem mérhető gazdasági károkat is okoz a természeti környezet pusztulása révén.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a gazdasági érdekek felülírják a természetvédelmi szempontokat. Erre példaként említhető a gödi Samsung-gyár folyamatos bővítése, ahol az illetékes kormányhivatal rendre úgy ítélte meg, hogy a munkálatoknak nincs jelentős környezeti hatásuk, így részletes hatásvizsgálatra sem volt szükség. Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem mindig biztosítja a természeti értékek megfelelő védelmét, és teret engedhet olyan fejlesztéseknek, amelyek hosszú távon károsítják a környezetet.
A brit modell bevezetése jelentős változást hozhatna a magyarországi gyakorlatban. Az Egyesült Királyságban már működő nettó biodiverzitás-növekedési rendszer sikeres alternatívát kínál, amely a fejlesztőket arra ösztönzi, hogy ne csak minimalizálják a környezeti károkat, hanem aktívan hozzájáruljanak a természet állapotának javításához. Ez a megközelítés nem csupán a természeti területek megóvását célozza, hanem azok aktív fejlesztését és gazdagítását is.
A rendszer működési elve egyszerű: minden új építési projektnek bizonyítania kell, hogy a fejlesztés után a helyi biodiverzitás legalább tíz százalékkal jobb állapotban lesz, mint a projekt megkezdése előtt. Ez magában foglalhatja új élőhelyek létrehozását, meglévőek rehabilitációját, vagy a helyi ökoszisztémák megerősítését. Amennyiben egy beruházó a helyszínen nem tudja elérni a kívánt nettó növekedést, lehetősége van biodiverzitás-kredit vásárlására más, erre szakosodott területeken, amelyek hozzájárulnak az országos biodiverzitás-célok eléréséhez. Ezáltal a rendszer egy rugalmas, de mégis kötelező érvényű keretet biztosít a környezetvédelem számára.
Egy ilyen piacbarát, de ökológiai szempontból ambiciózusabb szabályozás bevezetése Magyarországon kulcsfontosságú lenne a természeti környezet további pusztulásának megakadályozásában és a biológiai sokféleség megőrzésében. A javaslat szerint ez a modell nemcsak a környezetvédelmi célokat szolgálná, hanem hosszú távon gazdasági előnyökkel is járhatna, például a természeti tőke megőrzésével és a fenntartható fejlődés előmozdításával.
A téma fontosságát jelzi, hogy a Portfolio Sustainable World 2026 konferencián is kiemelt figyelmet kap. A rendezvény lehetőséget biztosít a szakértőknek, döntéshozóknak és az érintett piaci szereplőknek, hogy megvitassák a javaslat részleteit, és közösen keressenek megoldásokat a hazai természeti értékek hatékonyabb védelmére és fejlesztésére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása