Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy részletes társadalmi egyeztetés indult a kormány honlapján. A konzultáció a közlekedésbiztonság növelését célzó jogszabályi tervezetekről szól, különös tekintettel a kirívó gyorshajtásra, az illegális utcai versenyekre és az elektromos rollerek szabályozására. A kérdőív kitöltésére szeptember elejéig van lehetőség, és már több ezren éltek is ezzel a lehetőséggel.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a jelenlegi egyeztetés nem egyezik meg a korábbi, irányított konzultációkkal, mivel árnyalt, több választási lehetőséget kínáló kérdéseket tartalmaz. A beérkező válaszok alapján a kormány, vagy szükség esetén az Országgyűlés, még idén dönthet a kapcsolódó jogszabályokról. Ez a csomag nem a teljes KRESZ átfogó felülvizsgálatát jelenti, hanem néhány kiemelt közlekedésbiztonsági területre összpontosít.
Az illegális utcai versenyzés visszaszorítása kiemelt téma. A javaslat szerint az ilyen versenyek szervezése és az azokon való részvétel önmagában is szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé válhatna. Amennyiben egy ilyen esemény balesetet okoz, az súlyosbító körülményként szerepelne a büntető törvénykönyvben, megkülönböztetve azt a gondatlanságból elkövetett balesetektől.
A kirívó gyorshajtás kezelésére osztrák, svájci és német mintára vezethetnének be új szabályokat. Ez azt jelentené, hogy lakott területen belül 120 km/óra, lakott területen kívül pedig 200 km/óra feletti sebesség már bűncselekménynek minősülne, baleset okozása nélkül is szabadságvesztéssel sújtható lenne. A legsúlyosabb esetekben az autó elkobzása is felmerülhet.
Javasolt egy progresszív bírságrendszer is, amely az elkövető vagyoni helyzetéhez vagy a gépjármű értékéhez igazodna, ezzel növelve a visszatartó erőt. A visszaeső gyorshajtók büntetésének szigorítása is része a csomagnak. Bevezetnék az átlagsebesség-mérést a gyorsforgalmi utakon és kritikus szakaszokon, mint az Árpád híd vagy az M1-es autópálya terelésekkel érintett részei, melynek technikai akadályai nincsenek, csak a jogszabályi háttér megteremtése szükséges.
Az objektív felelősség elvét kiterjesztenék olyan esetekre, mint a buszsáv jogosulatlan használata, a vasúti átjárón való tilos jelzésen áthaladás, vagy a szabálytalan, forgalmat zavaró megállás. Ilyenkor a bírságot közvetlenül az üzembentartóra szabnák ki. Az elektromos rollerek szabályozása gyorsított eljárásban történne a növekvő balesetszám miatt, nem várva meg a teljes KRESZ-reformot. A cél egy arányos szabályozási keret kialakítása, amely garantálja a védtelen közlekedők biztonságát, de nem ró felesleges adminisztratív terheket a vidéki lakosságra.
Magyarországon tavaly 456 ember vesztette életét az utakon, a súlyos sérültek száma meghaladta a 4500-at, míg a könnyű sérülteké a 14 500-at. Ezek a statisztikák is alátámasztják a szigorítások szükségességét. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a javasolt intézkedések elsődleges célja az életmentés, nem pedig a költségvetési bevételek növelése.
Ennek érdekében a bírságbevételek egy részét az önkormányzatok kapnák meg, és azokat kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, például új gyalogos-átkelőhelyek és biztonságosabb útkereszteződések kialakítására lehetne fordítani. Barna Zsolt államtitkár hozzátette, hogy a baleseti statisztikák javítása mellett a közutak veszélyérzetének csökkentése is cél, ami ösztönözné a közösségi közlekedés, kerékpározás és gyaloglás választását.
Vitézy Dávid kritikával illette Lázár János korábbi közlekedési minisztert, aki a 2023-as Árpád hídi tragédia után ígért jogszabályi lépéseket és szigorításokat, de érdemi előrelépés nem történt.
A tervezett jogszabályi változások jelentős hatással lehetnek a magyar közlekedési kultúrára és biztonságra. Az illegális versenyzés és a kirívó gyorshajtás bűncselekménnyé minősítése, valamint az autóelkobzás lehetősége komoly visszatartó erőt jelenthet. Az átlagsebesség-mérés bevezetése és az objektív felelősség kiterjesztése modernizálhatja a szabálysértések szankcionálását.
Az elektromos rollerek célzott szabályozása a mikromobilitási eszközök térnyerésével járó új kihívásokra ad választ. A bírságbevételek közlekedésbiztonsági célra történő allokálása biztosítja, hogy a szigorításokból származó források közvetlenül a biztonság javítását szolgálják. Ez a megközelítés hozzájárulhat a balesetek számának csökkentéséhez és a közlekedés általános biztonságérzetének növeléséhez.
A társadalmi egyeztetés szeptember elejéig tart, ezt követően várható a kormányzati és parlamenti döntés a jogszabályi tervezetekről. Az átfogó KRESZ-módosítás, amelyen a szakemberek jelenleg is dolgoznak, később kerül napirendre. Ennek keretében szabályoznák többek között az elektromos kerékpárokat és a kerékpárosok előzésekor betartandó 1,5 méteres oldaltávolságot.
A külföldi rendszámú járművek által elkövetett szabálysértésekkel kapcsolatban Vitézy kiemelte, hogy az autóelkobzási szabálynak komoly visszatartó ereje lesz, bár az EU-n belüli behajtási rendszer még nem tökéletes. Az elektromos rollerek esetében a cél a szabályozás, nem a teljes betiltás, mivel sokan használják őket mindennapi közlekedésre, különösen vidéken. A magántulajdonú rollerek rendszámmal való ellátása viszont túl nagy adminisztratív terhet jelentene.
Az üzemanyagárakkal kapcsolatban Vitézy kijelentette, hogy a kormány folyamatosan figyeli a piaci folyamatokat és a világpiaci trendeket. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik a beavatkozást, amennyiben az árak elérnek egy kritikus lélektani határt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása